Segítség tanú lettem!

7.fejezet

Ezután kimentünk a faházból és megláttam Richárdot.Hirtelen elkaptam a tekintetemet róla.Reménykedtem hogy nem szól hozzám.
-Daniell!-mondta Richárd,lesütöttem a szememet,sajnos nem volt esélyem hogy anya beszéljen helyettem mert ő már elment.
-Angyalom!-halottam mögülem Morgen hangját.
-Beszélnünk kell!-halottam szinte a két férfi hangját egyszerre.Leültünk a tóparton egy fa asztalhoz.
-Valószínűleg anyukád mindent elmondott-mondta Morgen és a hajam mögé türte a hajamat.Ekkor fel ugrottam a padról és megvetően néztem Morgenre.
-Most mièrt haragszol ràm?-kèrdezte. Keztem volna vàlaszolni de Richárd  a szavamba vágott.
-Te komolyan nem fogod fel?Most már nem csak te vagy az apja.Nem bánhatsz vele úgy ahogy régen,mintha csak a tiéd lenne.-mondta
-Szerintem nem változott semmi az elmúlt fél .......-mondta Mongen,ekkor a szavába vágott Richárd
-De!-mondta,lassan láttam ahogy a két férfinak elkezd izzani a szeme.
-Idióta-mondta Morgen idegesen
-Az én lány....-Ekkor pattant elbennem a húr.éreztem ahogy nekem már szinte ég a szemem.
-Elég!-üvőltöttem és dobbantotam a lábammal egyet,ezután már csak annyit láttam hogy a tó körül égnek a fák.
-Olyanok vagytok mint az óvodások-mondtam és megráztam a fejem.Ezután elfutottam, a fák még égtek.Hirtelen egy kéz kapott el.
-Semmi baj!-a kéz tulajdonosa szólt hozzám aki Liam volt.
-Fojtsd el a tüzet.-mondta Liam nyugott hanggal és lassan elengedte a kezemet
-De hogyan?-kérdeztem nyugtalan hangon.
-Tudod te az.-kacsintott rám Liam.Igaza volt az ösztöneim diktálták hogy mit kell tennem,egyszerűen legyintettem a kezemmmel és a tűz kialudt.A legutolsó faháznak az oldalán álltunk, innen tökéletes kilátás nyílt a tóra.Szerencsére, se Morgent se Richárdot nem láttam innen.
-Egyébként mindketten fekete farkasok vagyunk,alfák.-monda Liam mosolyogva
-Arra emlékszem hogy láttalak farkas ként tegnap este.-mondtam ezután még beszélgettünk pár dologról utána meg elaudtam Liam vállán.Álmomba megálmodtam a város táblákat sorrend Bridgeston utána Grantsboro azután Alliance végül Bayboro és a város ahol jelenleg is vagyok.Ennek az álomnak nem tulajdonítottam nagy jelentőséget.Reggel mikor felkeltem egy francia ágyban találtam magam,melettem feküdt River.Akit szőrős kutyust plüss ként öleltem át.Úgy döntöttem hogy még alszik egy kicsit.Körülbelül 15 perc múlva arra ébredtem hogy a szobám ajtaját próbálja csikorgás nélkül becsukni Liam.
-Mit csinálsz?-kérdeztem mosolyogva
-Csak megnéztem hogy alszol-e?-mondta Liam kedvesen
-Tetszik a szoba?-tette hozzá Liam.Én csak most vettem észre hogy egy tetőtéri szobában vagyok.Az ablakból csodálatos kilátás nyílt a tóra.A fal színe bézs volt,a bútorok színe sötetét barna és fekete volt.A szobában az ággyal szembe volt egy szekrény az ág mellett meg egy éjjeli szekrény az ágy másik oldalán egy íróasztal. A szoba egyszerrre volt régies és modern is.Nagyon tetszett.
-Szép nagyon!-mondtam
-Ha kész vagy gyere le reggelizni,az emeleten egy fürdőszoba van.Az ajó melett jobbra.-mondta Liam,én csak bólintottam egyet.Miután Liam kiment az ajtón utána megcélozatam a fürdőszobát.Kimentem az ajtón két ajtót láttam az egyik volt a jobb oldalon másik velem szembe ezen az ajtón az ált hogy William.
-Na ezt nem gondoltam volna,Liammel kettesben egy emeleten,és egy füröszoba-motyogtam magamba.Eggyáltalán nem aggasztott a szituáció mert nagyon is meglepett.Bementem a fürdőszobába és lemostam az arcom.A fürdő szobának zöldes színezete volt.
-Ne menekülj mert egésznap kergethetlek!-szólt egy vidám hang mikor kijöttem a fürdő szobából.Hátranéztem anya volt az,egy gyertyát vitt a kezében.
-Menjünk be a szobádba-mondta.A szobában anya letette az ágyamra a gyertát és mi meg leültünk mellé.
-Gyúsd meg!Lehetőleg ne az egész faházat.-mosolygott anya.Próbáltam megyújtani de nem ment.
-Nyúsd ki a kezedet a gyertya felé.-szólt anya.Kinyújtotta a kezemet és szinte abban a pillanatban amint jobban koncentráltam kanócra láng lett rajta.A gyertya égett.Anya eloltotta a gyertyát és most a párnánhoz nyúlt.kinyitotta a párnát és kiszórta belőle a tollakat.
-Emeld fel őket!-szólt anya és a tenyerébe tette az én tenyeremet.Elöszőr egyet figyeltem és az az egy elkezdett a tenyertem felett lebegni.Azután szinte egy pillanat alatt a tenyerem fölött termedt mindegyik.Nevettem.Anya is nevetett.
-Tetszik?-kérdezte anya
-Igen!-mondtam mosolyogva miközben a tollak még mindig repültek.
-Amit tegnap tettél az veszélyes!- szólt anya komoly hangonés én lesütöttem a szememet.
-Tudom hogy nem tehetsz róla, de kordában kell tartanod az erődet.Persze én segítség mivel gyerek koromba nekem is nehéz volt csak én nem birtokoltam ennyi erőt -mondta anya és megölelt,ezzel felált és kiment az ajón.Felöltöztem csoldálatomra a ruháit is már a szekrénybe voltak,és én is lementem reggelizni.Mikor lementem vagy 20 velem egykorú lány és fiú tekintete tapadt rám.Elég kellemetlenűl éreztem magamat de szerencsére Liam megszólalt
-Gyere ülj le enni!-mondta Liam és közbe mutatott egy mellette levő helyre.Az étel finom volt megettem mindet ebéd közbe Liam elmondta hogy megkéne ismerkednen a kis gyerekekkel.
-Szia!-köszönt egy hang, felismertem a hangját Abigél volt az.
-Szia Aby!-köszöntem vissza néha Abigélt Aby-nek hívtam.
-Az igaz hogy tényleg fekete farkas vagy?-kérdezte miközbenentünk ki az ajtón.
-Igen-feleltem
-Várj,de te tudtad hogy két apám van nem?Akkor mért nem mondtad el?-kérdeztem kissé ingerülten de a mondta végén megnyugodott a hangon mikor River futott át a lában között.River engem ezzel szokott játékra hívni.
-Megkérdtek hogy nem mondjam el-nézett már mérgesen Aby de a következő pillanatban már a kutyák után futkostink mert közbe Star is kijött
-Elkaplak.....Elkaptak!-kiabáltuk de erre a kuyták még jobban futottak élveztem ahogy a ki engedett hajamba csap a szél és hogy a lábainál csak repítenke tovább eggyik lépésről a másikra.Mire észbekaptunk márt a 14 évetől a 5 évesig mindenki futott velünk.Az egész csapat nevetett.Egy idő után leállítottak minket a felnőttek.Mivel nekem már minden felé állt a hajam csak arra amerre nem kellet ,ezért felmentem a szobámba egy hajgumi ért.
Mikor beléptem a szobámba jelzett a telefon,jött egy üzenet rá.Közelebb léptem a telefonomhoz és láttam hogy Lola írt.
-Bocsi azért amit csináltam a suliba nagyon nyomulós voltam!Nincs kedved arra hogy valahol találkozzunk?Egyébként ti Abigéllel együtt vagyot?A másik kérdésem hogy miért kellet ilyen gyorsan elmenetek?-írta Lola.Az üzenet elolvasása után egy nagyot sóhatottam,csak most hogy kiket hagytam faképnél New Bernben.Erre gondolva görcsberándult a gyomrom,ha vissza mennék akkor eszembe jutna a régi szép életem és nem lenne kedvem hazajönni,de ha nem megyek oda Lola csalódott lesz.Igazából ha belegondolok nincs kedvem találozni Lolával.Éppen hívtam volna fel Lolát amikor halottam az ajtó nyílását,nem néztem hátra,csak írtam be Lola számát a tárcsázóba.Egyszer csak Valaki megérintette a vállamat felnéztem és Liam.
-Mi a baj?-kérdezte Liam gyenge hangon.
-Semmi.-mondtam
-Ella a bajt megérzik egymáson az egy falkából származók.-mondta kedvesen és közelebb lépett hozzám.Liam kezébe raktam a telefont bekapcsolt képernyővel amin Lola üzenete látszott.Liam rámnézett és ezt felelte:
-Nem menj vissza,hazud neki hogy messze vagy és hogy Abigél nincs vele-mondta és végig szimította a hajamon a kezét.Megirtam az üzenetet,Liam kivette ak kezemből a telefon és láttam ahogy letörli és letilthatják Lolát.
-Gyere le vigyázni kell a kicsiket,még a végén szétszedik a házat.-mondta mosolyogva Liam és én leszaladtam utána a lépcsőn.
Köszönöm a 200 megtekintést.😉