Roxforti Ikrek Titkai- Vérben is szerelem (H.P. FF.)

Halk esőcseppek 6.részlet

Egy bódító illat volt, ami kizökkentett engem a fáradt pihenésből. A kávé illat elmúlt, helyette megcsapott a gyömbér aromája. Jobban hozzábújtam egy puha párnához, amiből szerintem az illat áradt. Meg sem moccantam még sokáig, még akit párna helyett ölelgettem, a nevemet nem kezdte el mondogatni. Halkan suttogott, én pedig nem is figyeltem oda rá, még végig nem simított a karomon.
-Álmos vagyok.- nyüszítettem, az alakra sem pillantva. Szememet összeszorítva kuporodtam össze.
A fiú betakart engem egy pokróccal.

Nem tágított mellőlem továbbra sem. Furcsa volt, hogy ő maga nem ment el, csak hagyta, hogy hozzábújva aludjak. Hirtelenjében Fred jutott eszembe. Ő lehetett az egyetlen, aki ott maradt volna velem, csak a békés alvásom végett is.
Lassan visszakerültem abba az állapotba, amikor a gondolataimban merülve szuszogtam félálomban. Jobban a fiú ruhájába fúrtam a fejem, és magamra húztam teljesen a takarót. A hajam a szemembe hullott, ezért elfintorodtam, de mielőtt megigazíthattam volna, a fiú megtette helyettem. A fülem mögé tűrte a kósza tincseket, és végigsimított rajta. Hümmögtem egy kicsit, tetszésemet kifejezve, és utána halkan nyögtem csak ki, hogy nyugodtan piszkálhatja a hajamat, ő pedig mély hangon kuncogott, és piszkálta is kérésemre a kósza, barna fürtjeimet.
Hallottam a tűz ropogását, és továbbra is éreztem intenzíven a gyömbér illatát. A kanapé kényelmes volt, és a fiú is, akin addigra már félig feküdtem. Kint szakadt az eső, azt hittem sosem fog elállni. De nagyon jó volt. Kint hideg, bent pedig meleg terjedt, és békesség. Senki nem volt ott. Mindenki vagy fent aludt a helyén, vagy esetleg máshol kóborolt. Fogalmam sem volt, hány óra lehetett. Élveztem a fiú simogatását, ahogyan a hajamtól haladt egyre lejjebb. A nyakamon siklott végig a nagy keze, majd a vállamon keresztül egészen a csípőmig. Ott megállt, és kicsiny köröket írt le. A hasamon is eljátszadozott ezzel egy darabig, még én halkan kuncogtam, és belefúrtam fejem az éppen párnának használt combjába. Jó illata volt a ruhájának, nárciszt véltem felfedezni a kevert aromákban. Megfordultam, egyik lábamat beljebb tettem a kanapén, és felhúztam, a másikat pedig kinyújtva hagytam.
Még a szemem sem nyitottam ki, a keze máris lejjebb vándorolt a térdemre, onnantól pedig felfelé haladt, az ujjainak a vége simította a combom belsőfelét. Kirázott a hideg, ezért jólesően felsóhajtottam. A keze egyre feljebb vándorolt a szoknyám alatt, én pedig miközben lassan kinyitottam szemem, a kezem az övére helyeztem, és felhúztam a fejemhez. Sokkal nagyobb keze volt, mint az enyém. Egy lágy puszit nyomtam rá, és felnéztem a zöldes szemébe. Ő lehajolt hozzám, én pedig feljebb hajoltam, hogy egyik kezemmel megfogjam tarkóját. Lágy csókot nyomott homlokomra, én pedig beletúrtam a vörös tincseibe. Bámultam szeplős arcát, még a tekintetem lejjebb nem siklott ajkaira. Ő a kezével átnyúlt rajtam, és tarkómnál fogva húzott feljebb, hogy lassan megcsókoljon. Habozás nélkül csókoltam vissza, de el kellett válnia az ajkainknak, hogy feltudjak ülni. Amint végrehajtottam a folyamatot, ő a karomra fogott, és magához húzott. Közelebb tipegtem hozzá térden állva, ő pedig megfogta a fenekem, majd megemelt. Kuncogva sikkantottam egy aprót, utána pedig megfogtam a vállát, miközben az ölébe ültetett. Lehajoltam hozzá, és újra egy hosszú csókba kezdtem. Ő elvigyorodott közben, de kezét nem tartotta a fenekemen. Felhúzta egészen a mellemig, majd az arcomra vezette, és egy pillanatra elváltunk.
-Na mi az?- kuncogtam vigyorogva, és átkaroltam a nyakát, ő pedig a pulóverem aljával kezdett el játszani.
-Tanuljunk most valami mást.- suttogta vigyorogva az ajkaimra, de amikor megpróbáltam megcsókolni, ő elhajolt, és a nyakamat kezdte el puszilgatni, eközben húzta egyre feljebb a pulcsimat. Nem bírtam már sokáig, segítettem neki, és félredobtam a levetett ruhadarabot.
-Kis türelmetlen.- kuncogott, de én ajkaira tapadtam, közben kilazította a nyakkendőjét.
Egy hirtelen gondolattól vezérelve elfeküdtem a kanapén, és a nyakkendőjénél fogva húztam magamhoz, alsó ajkaimat harapdáltam. A lábaim terpeszben, ő pedig teljes rám hajolt, és a nyakamat csókolgatta, ezzel egy időben elkezdte kigombolni a fehér ingemet. A hajába túrtam minden egyes pillanatnál, amikor sikerült egy ingerpontot eltalálnia az apró csókokkal. Ilyenkor mindig kuncogott, és kicsit megszívta a nyakamat.
-Percy.- nyögtem fel, ő pedig gyorsan megcsókolt, hogy elfojtsa a további hangokat, amiket kiadnék.

Hirtelen kinyitottam a szemem. Még mindig a kanapén feküdtem. Úgy tűnt, csak egy furcsa álom volt, de be voltam takarva egy pléddel. Azonnal felpattantam, és felsiettem egy tükörért a hálóba. A többiek aludtak már régen, így hangtalanul kellett lépkednem.
Lesiettem a tükörrel a fénybe, és alaposan szemügyre vettem a nyakam. Szívásnyomok voltak rajta, a fejem azonban lüktetett a fájdalomtól.
Próbáltam fejben összetenni mi is történhetett valójában, és kivel, de semmi sem tűnt se lehetségesnek, se ésszerűnek. Teljesen fel voltam öltözve, de a nyakamon nyomok voltak. Pár könyv volt letéve a kanapé mellé, de mind rendezett volt.
Egy óra lehetett, mire feladtam a találgatást, és inkább felmentem a hálóba. Egyszerre akartam sírni és nevetni is, amiért nem emlékeztem semmire sem, vagy legalábbis nem tudtam összerakni.