Váratlan utazás ∆•ff. Marcus and Martinus•∆

14. rész

"-Na, ezt most visszakapod Lili! Marcus csókold meg Lilit!-vizslat sátáni szemekkel engem, én pedig teljesen lefagyok és ahogy látom Marcus is..."

-Ez-ez nem jó ötlet. -dadogok össze-vissza.

-Na gyerünk már. -sürget minket Zsani és Tinus is.

Marcus nyel egyet, majd közeledni kezd felém. Jézus isten. Becsuktam a szemem és vártam hogy megtörténjen. Hát meg is történt. Megcsókolt. Marcus. Értitek??? Én el se hiszem.
Miután elvált tőlem, mind a ketten full vörös fejjel ültünk egymással szemben. Zsaniék csak kuncognak, majd a kínzó csendet Marcus törte meg.

-Hát öhm. Asszem én jövök. Khm. -köszörüli meg a torkát- Martinus. Felelsz vagy mersz?

-Merek. -mondta határozottan.

-Hát ha már mi megcsináltuk, akkor ti se maradjatok ki abból amiből mi , -néz rám Marcus- szóóóval csókold meg Zsanit.

Zsanett szemszöge

Miután meghallottam hogy Marcus milyen feladatot adott Tinusnak, nekem leesett az állam. Hogy én csókolózzak Martinussal? Mi a franc.

-De-de én. Én még nem csókolóztam. -mondtam halkan zavarban. De ez volt az igazság.

-Hát nekem is ez volt az első. De én is megcsináltam szóval hajrá. -mondta Lili.

-De akkor is. -tiltakoztam volna tovább, de nem tudtam, mivel Martinus megcsókolt. Nem hittem volna hogy vele lesz az első csókom, de utólag sem bántam meg.
Martinus elvált tőlem és csak Lili vigyorgó fejét tudtam nézni, de éreztem hogy ég a pofám.

-Szertinem menjünk aludni. Jó éjszakát mindenkinek. -állt fel Marcus és őt követte Lili.

-Mi mentünk. Jó éjt. -sétált ki még mindig vigyorogva, majd becsukta maga után az ajtót.

Ketten maradtunk és csak néma csendben voltunk, majd én meg is szólaltam.

-Ami történt.. -folytattam volna, de Tinus közbevágott.

-Ha szeretnéd felejtsük el. Bár én nem szeretném, de te döntöd el.

-Nem, nem erről van szó. Hanem amit kérdeztem. Arra tényleg őszintén válaszoltál? -kérdeztem remélkedve abban, hogy a válasza igen lesz.

-Igen. Tiszta szívből mondtam. De te mit gondolsz erről?

-Hát, mivel úgyis nemsokára megyünk haza, fogalmam sincs mit gondoljak.

-Ígérem hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Ott a Skype, Vieber meg minden más. Tudom hogy ez így rosszul hangzik, de megoldjuk. -mondta, de olyan aranyos volt ahogy magyaráz, hogy azt hittem elolvadok.

-Hát igen. De nincs más. Majd azért remélem eljöttök Magyarországra.

-Mindenképp. De most aludjunk mert már nagyon késő van.

-Rendben. Akkor jó éjszakát.

-Jó éjt!

Lefeküdtünk aludni, majd gondolataimba merülve elnyomott az álom.

Eközben Liliéknél

-Szertined most mi van köztük? -kérdezi Marcus.

-Nem tudom de tuti több mint barátság!

-Gondolod?

-Biztos vagyok benne. -válaszoltam határozottan.

-Úgy legyen. -nevet fel.

-Elmegyek tusolni és jövök. -mondtam a fiúnak, majd el is mentem a fürdőbe.

Kb. úgy 15 perc alatt végeztem, de amint kiléptem a fürdőből, láttam hogy Marcus már alszik. Amilyen halkan csak tudtam elpakoltam a cuccaim, majd befeküdtem mellé az ágyba és elnyomott az álom...