Váratlan utazás ∆•ff. Marcus and Martinus•∆

6. rész

Zsanették lementek a nappaliba, ahol Lilit és Marcust találták a tévé előtt a kanapén.

- Jó reggelt! Hogy aludtatok? -kérdezi Zsanett lehuppanva a kanapéra Lili mellé.
- Jól, de jobb lett volna délben kelni.
- Naa. Ne rinyálj királylány. Martinusék is fent vannak nézd meg. -mondja Marcus aki szinte már nevet.
- Jó inkább hagyjuk. Van valami kaja, mert éhen halok.
- Hát nem vagyok valami nagy szakács szóval a szendvics jó? -kérdezi Martinus.
- Én tudok csinálni rántottát ha az jó mindenkinek. -mondja Zsanett.
- Tökéletes.
- Oké. Akkor gyere Lili segíts nekem. Ti meg addig terítsetek meg!
- Oké.

A lányok elindultak a konyhába, a fiúk pedig megterítettek és elfoglalták magukat.

-Zsani az nagy baj ha én még nem csináltam rántottát?

- Nem de gyere megmutatom.

A lányok mindent előkészítettek ami szükséges a reggeli elkészítéséhez, és eközben beszélgetni kezdtek.

- Na mesélj milyen volt Marcussal aludni?
- Olyan semmilyen. Mivel nem szeretem őket, nem valami jó véleménnyel vagyok róluk, de egynek elment.
- Nemár. Pedig azt hittem tökre fogsz örülni hogy vele aludtál.
- Rosszul hitted. -nevet fel Lili- Na és neked milyen volt Martinussal lenni?
- Hú. Nagyon kedves és cuki és jófej és úgy minden.
- Hoppá valaki szerelmes.
- Nem is igaz.
- Ó dehogynem.
- Basszus Lili vigyázz, mert fellököd az olajat! -szól Zsani Lilinek, mivel a könyökével majdnem fellökte az olajos üveget.
- Jaj bocsi.

A lányok folytatták a főzést, és Lili fejében azok a gondolatok jártak, hogy mégis miért vannak itt és hogy mikor mennek végre már haza, míg Zsanett azon gondolkodott hogy Lili hogy a francba nem tudja szeretni Martinusékat, amikor pedig "olyan helyesek".
Eltelt egy kis idő amíg a lányok megcsinálták a reggelit, de sikerült. Kimentek az étkezőbe ahol Marcus és Martinus már a megterített asztalnál ültek.

- Hm. Mi ez a jó illat? -kérdezi Martinus, letéve a telefont a kezéből.
- Reggeli!
- Na akkor együnk. Jó étvágyat mindenkinek!

Mindenki elfogyasztotta a reggelit és a fiúk meg is dicsérték a lányokat.

- Nagyon finom volt. Ügyesek vagytok! -mondta Marcus.
- Igen. Finom volt.
- Köszönjük.
- Na de akkor mehetünk is vásárolni ugye? -kérdezi Marcus aki már felállt az asztaltól.
- Tőlem mehetünk.
- Tőlem is.
- Akkor induljunk!