Váratlan utazás ∆•ff. Marcus and Martinus•∆

12. rész

"-Adjátok oda és ígérjük soha többé nem hallotok rólunk semmit..."

-Jaj ne mondj már ilyet Lili. Mi nagyon aggódtunk miattatok. Kérlek bocsássatok meg. Nagyon sajnáljuk. -mondta Marcus.

-Figyelj ez így jobb lesz. És inkább az utcán alszok minthogy ebbe a retkes házba. -vágta oda Lili.

-Tudjátok, kisírtuk a szemünket a plázában és csak vártuk hogy vissza jöjjetek, de nem. És a legjobb hogy az éjszakát egy kis elhagyatott valamibe töltöttük. Gondolhatjátok milyen jó volt nekünk. -fakadt ki Zsani.

-Ne haragudjatok ránk. Eszméletlenül sajnáljuk. -mondta komoly tekintettel Martinus.

Lili szemszöge

-Mondom, az lesz a legjobb ha elmegyünk. Amúgy meg a sajnálatotok hidegen hagy. -mondtam őszintén nekik, mert már eléggé felhúztam magam.

-De kérlek bocsáss meg Lili. Én szeretlek. Komolyan. Kérlek ne haragudjatok! -hadarta el Marcus. Hogy mivan? Ez komolyan azt mondta hogy szeret? Hát ez meghibbant.

-Te hogy a bánatba lehetnél belém szerelmes, ha csak két napja ha ismersz, és állandóan bunkóztam veled?

-Akkor úgy mondom hogy nagyon tetszel. De tényleg. Mert van egy olyan kisugárzó személyeséged, ami nagyon tetszik. -ahogy ezt elmondta, láttam rajta, hogy kicsit zavarba van.

-Annyira nem értelek komolyan. Itt sajnálkoztok, meg mondod ezt a hülyeséget, közbe meg az a másik két ikerlány a barátnőtők. Az a Lisa meg Lena vagy mi a nevük.

-Hát kicsit el vagy tévedve. Mi velük csak jóba vagyunk. -mondta nyugodtabban.

-Jó oké nem érdekel. -értse már meg hogy ez engem rohadtul nem érdekel. Huu.

-De értsd már meg, hogy tetszel nekem!

-Marcus. Úgy is elmegyek 1 hét múlva, és semmiféle viszonyt se nagy barátságot nem akarok kötni.

-De nem muszáj hazamennetek.

-Ahj. De muszáj. És kész. Ebből a vitából elegem van!

-Akkor hagyjuk abba, és bemegyünk a házba és megnyugszik mindenki.

-De csak akkor ha többé nem hozod fel ezt az egészet.

-Oké. -mondta kicsit csalódottan, de különösebben nem is figyeltem rá, hanem arra hogy a környékünkön sehol nem voltak Zsanették.

Zsanett szemszöge

Mivel Lili és Marcus nagy veszekedésbe kezdtek, Martinussal otthagytuk őket, és elmentünk az erdő felé.

-Még mindig haragszol rám? -kérdezte felém nézve.

-Hát azért még igen. De ott van még a Lili is.

-Megígérjük hogy többet nem tűnünk el, és mi csak szeretnénk hogy jól érezzétek magatokat. -mondta komoly tekintettel. Most komolyan. Hogy lehet valaki így is ilyen aranyos?

-Helyre áll majd minden. -mondtam.

-Pontosan. És egyébként hogy tetszik Norvégia? -kérdezte mosolyogva. Istenem de aranyos.

-Hát igazából még nem sokat láttam belőle, de nagyon szép.

-Majd valamikor ha szeretnétek körbevezetünk titeket. Bár lehet hogy most éppen ők szétverik egymást. -nevetett Martinus.

-És ti voltatok már Magyarországon?

-Még nem. De el szeretnék menni. Biztos szép hely. Talán még koncertünk is lehetne ott.

-Akkor legyen Győrbe! -mondtam talán túl hamar.

-Majd még megbeszéljük. De most menni kéne mert már 6 óra van. Majdnem egy órát itt voltunk.

-Akkor keressük meg Liliéket...