𝑀𝑦 𝑎𝑑𝑜𝑝𝑡𝑒𝑑 𝑏𝑟𝑜𝑡ℎ𝑒𝑟 °BEFEJEZETT°

19.

Michael Clifford

- Mikey vedd fel!- mondta Henna.

- De mi van, valami nem jó híre van?

- Ha nem veszed fel nem tudjuk meg.- erőt véve magamon nyomtam meg a zöld gombot.

- Tessék?- szóltam bele.

- Michael, Mrs. Thompson vagyok!

- Megtudott valamit?

- Igen. De ezt személyesen akarom elmondani. Mikor tudsz bejönni az árvába?- kérdezte a régi nevelőm.

- Most iskolába vagyok. De utána betudok menni.- adtam rá a választ.

- Rendben. A hallban várj meg.

- Ott leszek.- mondtam azzal kinyomtam a hívást. Hirtelen belém állt az ideg. Mi van ha valami nem jó híre van? Vagy nem is tudom.

- Na?- érdeklődött Henna.

- Suli után bemegyünk az árvaházba. Talált valamit.

- Ez szuper! Mostmár megtudjuk kik a szüleid.- mondta Hen boldogan. Ő jobban örült mint én. Hogy miért? Mert féltem. Ki tudja mi vár.

- Hen...mi van ha...rossz hír? És ha a szüleim már nem élnek?

- Michael.- tette kezeit az arcomra. - Nem tudhatjuk. De ha igaz amit mondasz...akkor tudd, hogy mi mindig a családod maradunk. Anya is, apa is. Én is.

- Szeretlek Hen.- mondtam halkan.

- Én is téged Mike.- nyomott egy puszit ajkaimra. Sokat köszönhetek Hennának. Ő akkor is mellettem állt, amikor senki más. Még akkor is amikor nem voltunk együtt. Mindennél jobban szeretem őt. Jobb barátnőt és testvért keresve se találnék. Tudom...elég fura összeállítás ez a barátnő+testvér, de nem érdekel. Szerelemben és háborúban minden érvényes, nem igaz?

Hi! Itt az úk rész. Tudom ez szörnyű lett és röcid, de...alkotói válságvan emberek!😂 Szóval mostmár csak pár rész van hátra, de most lesz egy pici szünet. Viszont amint kész lesz, azonnal publikálom. További szép napot!! 🌺🌺