𝚁𝚘𝚜𝚎𝚜 𝙸𝚗 𝚝𝚑𝚎 𝙳𝚊𝚛𝚔 // 𝚁𝚘́𝚣𝚜𝚊́𝚔 𝚊 𝚜𝚘̈𝚝𝚎́𝚝𝚋𝚎𝚗

Elmondom neki

Marinette: Lukas, meg keresed nekem, a fehér csatomat? Ott van valahol a nappaliban! -ordítottam fentről miközben öltöztem.
Lukas: mit hiszel?! Hogy én megkeresem a TE csatodat?! Mert ha igen, jól hitted. -viccelődött, mire el nevettem magam. Pár perc múlva le mentem, egy egyszerű magasított derekú farmer rövid nadrág volt rajtam, egy fehér has pólóval. Mire leértem, Lukas megtalálta a csatot, de ahogy rám nézett elvörösödött. Nagyon cuki volt! Így hát gondoltam teszek rá még egy fokkal. Oda mentem, és nyomtam egy puszit az arcára.
Lukas: te-tessék! -mondta, és rám sem mert nézni.
Marinette: cuki vagy. -mondtam hatalmas mosollyal az arcomon, és ki vettem a kezéből a csatot, amivel elcsatoltam a hajam. Ugyanis manapság vagy kibontva hordom a hajam, vagy kontyban. - várj a táskám fent maradt! - és felrohantam a fehér hátizsákomért.
Marinette: tikki! Plagg! - szóltam a kwamiknak, akik azonnal be repültek a táskámba.
Tikki: nem akarod elmondani neki? -kérdezte mielőtt össze húztam volna a cipzárt.
Marinette: mit?
Tikki: hát ezt az egészet.
Marinette: tikki beszélj érthetőbben, mert így nem értem.
Plagg: arra céloz, hogy nem mondod el neki hogy mi itt vagyunk? Mármint, hogy Te vagy katica, meg hát mindent.
Marinette: igaz. Elmondom neki. -sóhajtottam- de csak este.
Tikki: jó. De ugye nem hozol camembertet? Mert elkap a hányinger a szagától.
Plagg: hé!
Marinette: nyugi, nyugi! Nem, nem viszek.- erre tikki egy elégedett mosollyal nézett Plaggre, aki szomorkodott - de úgy terveztem, hogy majd út közben veszek, mert nincs több itthon.
Lukas: marinette, minden rendben van? - kérdezte, kiabálva.
Marinette: igen igen! Megyek! -kiáltottam vissza. - mehetünk - néztem rá, miután felvettem a szandálom. És el is indultunk, és egészen addig sétáltunk ameddig bele nem ütköztünk Andréba(a fagyis emberke). Vettünk fagyit, és elindultunk a vidámpark felé.