Feladom.. Már könnyek hada tör ki belőlem.. Semmit se aludtam.. Krisz most örüljön.. Emma a karjában kötött ki.. Apám mindig azt mondta.. "fiam a szerelem édes mint a méz de soha ne keverd össze a gyantával..." fáj.. Gyűlölöm magam... Még most se tudom hogyan tovább.... Kérlek valaki segítsen.. Ui: kikapcsolom az érzéseim úgy talán kevésbé fog fájni...
