Egykor még nem szerettük egymást (ff. Szepesi Tibi) [BEFEJEZETT]

8. rész - Összevesztünk

Zsófi szemszöge

Már épp kezdtem magam boldognak érezni, de persze Bogi szokásosan mindent elront... Először országvilág elé kitárja, hogy 2 ember összeölelkezett, aztán meg ide tolja a pofáját! És még ki is gúnyolt, hogy nem merek szaltózni.. na azt még meglátjuk...

- Szeretném megtanulni a szaltót - fordultam Tibi felé, miközben Bogi elkotródott.

- Nem nem nem... bocsi, de erre még nem állsz készen. Gyere, hazakísérlek - állt fel, majd nyújtotta felém a kezét, amit elutasítottam.

- Nem akarok hazamenni, szaltózni akarok! - erőltettem a dolgot.

- Nézd.. jó, hogy a bátorságod ilyen nagy, de nem akarom, hogy bajod essen - kezdte el összepakolni a holmikat.

- Tibi, kérlek - könyörögtem neki. Amint láttam, hogy nem hatott... térdre is borultam. Ő csak nézett és nézett.

- Sajnálom Zsófi, de túl kockázatos - sóhajtott egyet. Én erre felmérgesedtem, és dühös arccal felálltam és a táskámat kaptam gyorsan magamra - Most meg hová mész? - kérdezte meglepetten, miközben Imi BMXét kezdtem el tolni a kijárat felé.

- Nem látszik? Haza megyek.. - feleltem komoran és flegmán.

- Hazakísérjelek? - futott utánam.

- Nem kell, haza találok magamtól is - a választ egyszerűen toltam ki a számból, és már indultam is haza. Tibit még a skateparkban hagyva. Nem is értem, hogy miért nem akart segíteni megtanulni szaltózni.. de mindegy is..

***

Hazaérve rögtön Imit kerestem meg, épp a kanapén nézett valami krimit. Szeretett testvér létemre kötelesnek éreztem elé állni, hogy idegesítsem...

- Ne már Zsófi, most nem láttam tőled, hogy ki volt a gyilkos! Köszi szépen - ült fel mérgében, én csak mosolyogtam rá - Jól van, nevess csak ki..

- Ugye tudod, hogy hány óra van? - kérdeztem tőle vigyorogva.

- Persze. Délután 5óra múlt, miért?

- Nem egészen.. - vicsorogtam rá továbbra is.

- Mi az, hogy nem egészen?! Nézd már - mutatta a telóján, én meg egyenest a szemébe hahotáztam - Zsófi, ezt hadd abba! Kezdesz megrémíteni...

- Igen! Délután 5óra múlt, ami azt jelenti, hogy elkéstél a tambura órádról! Na uram, fáradjon be a terembe! Menj a szobámba - suttogtam el neki az utolsó mondatot, majd be is biccentett oda.

- Várj, most miért vagy ilyen ingerült? Sőt! Robbanékonyan is mosolyogsz.. netán történt valami amíg BMXezni tanultál? Megsérültél? - játszotta a féltő nagy testvért - Esküszöm megölöm Tibit, ha nem vigyázott rád!

- Nyugi Imi,minden rendben ment - naná.. hogy minden..

- Akkor jó.. na de tanárnő, taníts zenélni! - tette a kis ártatlan diákot, de legalább jól szórakoztunk. Kellett ez a kis kikapcsolódás már nekem a bratyómmal.

- Tehát.. a legegyszerűbb a Boci boci tarka lesz, azt fogod megtanulni. Figyelj, így akasztod a nyakadba a pántot és próbáld meg nem csavarva magadra rakni - mondogattam neki az utasításokat - Nyomd le a C hangot és utána az E hangot, és figyeld, hogy jó húrt is pendíts - játszottam le neki az egészet - Na, most te jössz! - nyújtottam át neki a hangszerem.

- Boci boci tarka, se füle se farka. Csak az a hibája, lyukas a gatyája! Na, milyen voltam? - kérdezte mosolyogva, elégedetten. Végig a két kezemmel a fülemet fogtam be, de nem volt rossz - Fantasztikus voltál - mutattam egy Likeot.