13

287 22 1
                                    

Az éjszaka vette át az uralmat a város felett a szobában is csak a monológ óra adott egy kis fényt amin kirajzolódtak a számok: hajnali fél három. A nyitott ablakon keresztül hallották ahogy néha-néha egy autó megy, ezen kívül a szuszogásuk adott egy kis zajt a némaságba. A fiatalabb meredten figyelte ahogy a mellette lévő arca most már teljesen kisimult és csak úgy csillog rajta a boldogság, ha lehet ilyet mondani ragyogott. A több órás elfoglaltságuk kicsit elhúzódott ami egészen a konyhától a hálóig tartott, persze biztonságban. Ő sem tudott mást tenni csak virult ugyanis nem is kis álma vált ma valóra, és még álmaiban sem gondoltam, hogy ez ennyire jó lesz. Ébernek érezte magát és talán egy kicsit vadállatnak is, de az ahogy teltek a perceg úgy csökkent. Ismét a mellette pihenőre vezette tekintetét és próbált valamilyen formában szemkontaktust létesíteni, ami sikerült is.

- Milyen volt? Élvezted? – kérdezte csillogó tekintettel miközben az ölébe mászott.

- Tökéletes volt Tae. – simogatta meg a finom bőrét.

Jó pár percig csak figyelték egymást majd az idősebb nagyon ásítva mászott vissza helyére befoglalva a neki járó helyet az izmos mellkason. Nagyot sóhajtott majd szinte azonnal el is aludt.

Már három óra is letett még mindig éberen figyelte a plafont, nem gondolt bele ezek után mégis mi lesz. Mit fog mondani a másiknak? Nem veszem el a nőt akit mellém rendelt apám miattad. Miközben te rendezted az egész esküvőt. Vagy egyszerűen lépjen le még most és szívódjon fel mint legutóbb? Nem nagyon sikerülhet. Tudja hol lesz az esküvő. Illetve pofája se lenne hozzá és túlságosan szereti ahhoz, hogy megint így megsértse. Megsimogatta a másik haját majd hosszú puszit hintett a hajába. Óvatosan megkereste a telefonját az ágy mellett, majd felkapta és bekapcsolva vette észre, hogy végig repedt. Elmosolyodott. Ez akkor lehetett amikor a másik egyszerű mozdulattal száműzte a nadrágját a másik sarokba. Feloldotta a telefont és gyorsan gépelt egy üzenetet menyasszonyának, hogy ha Hoseok elindul tőle írjon. Majd vissza dobta földre a készüléket. Ujján lévő gyűrűt kezdte forgatni majd inkább le is vette azt. Megforgatta majd ismét. Amikor az ékszeresnél kérdezték mit glavírozanak bele a párja automatikusan nem szeretett volna semmit. Mintha pontosan tudta volna, hogy nem lesz ez olyan hosszútávú dolog kettőjük között. A gyűrűt is a telefon mellé dobta majd a másikhoz bújva hunyta le a szemit. Nem tudott aludni, és igazából legszívesebben éberen őrizné a másik minden egyes álmát, de most ezért csak imádkozni tud. Egy könny folyt végig arcán majd orra helyét össze érintette a másikkal. Egészen hajnali 5-ig így ment, figyelte a másikat néha bealudt de az csak fél órákig tartott. Majd megszólalt a telefonja. Felkapta és megnézte az üzenetet.
——————————————————
Egy óra múlva haza ér. Te merre vagy?

xxxx

.....
______________________________________

Nagyon sokáig gondolkodtam mit kéne válaszolnom, Minden féle dolgot levezettem a fejemben mégis mit mondjak. Aztán rájöttem, hogy ezt nem épp a legelőnyösebb itt megbeszélni. Válasz nélkül hagytam majd kimásztam a szuszogó angyal mellől. A ruháimat a ház minden pontjából összekeresgéltem és neki álltam kávét főzni. Kicsit esetlenül de sikerült. A fogasra felakasztott kabátomból előkaptam a cigarettám dobozát ami mentolos volt. Megmosolyogtam majd kitártam a nappali ablakát és rágyújtottam. A kávé és a cigaretta is már fogyóban volt amikor hallottam ahogy óvatosan nyílik a bejárati ajtó. Hallottam ahogy lepakol majd átlépve a küszöbön megpillant engem.

Most legyek okos...

Annexus |☑️|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang