JRock & Olvasó

Tatsuya (Diaura) x Olvasó

T/N- Te neved
F/B- Kedvenc könyved (fontos lesz a történet során)

A könyvet amit kiolvastál lerakod a többi kiolvasott irományok közé. Kicsi korod óta imádsz olvasni, ezért nem csoda hogy ennyi kiolvasott könyv van a szobád sarkában. Hirtelen késztetést érzel, hogy vegyél magadnak egy új könyvet. Rendbe szeded magad, és indúlsz is a legközelebbi könyvesboltba. Régóta járkálsz oda, egyszóval törzsvendég vagy. A púltban egy fiú ácsorog. Mikor nem figyelsz téged néz. Gyönyörű sötét iriszeivel majdhogynem felfal. Téged ez egy kicsit zavar, elvégre nem szereted ha figyelnek. "Mintha nem látott volna még embert." Mormogod magadban. Mikor tekinteted találkozik az övével, ő rögtön elfordítja a fejét. Sétálsz a könyvek között mikor meglátsz egy neked tetsző könyvet. [F/B] a könyv címe. A borítója az ami meg tetszik neked, illetve a leírárs. "Izgalmasnak tűnik." Gondolod magadban. Oda viszed hogy kifizesd. A fiú elmosolyodik.
- Jó választás.- Mondja. Fizetni akarsz de azt veszed észre nincs nálad a tárcád.
- Te jó ég!- Elszégyelled magad.- Otthon hagytam a tárcámat. Holnap vissza jövök a könyvért.- Mondtad. Sarkon fordúlsz és mész a kijárat felé. Az utcán haladva észreveszed hogy követ valaki. A fiú volt a könyves boltból.
- Várj meg kérlek!- Utól ér téged. Kifújja a levegőt, majd átnyújtotja neked a könyvet.- Ezt én álom.
- De miért?- Te csak értetlenkedsz. Zavarban is vagy.- Miért állnád te? Mondtam hogy holnap visszajövök érte.- Mondtad némi meglepetséggel.
- Megesett rajtad a szívem. Gondóltam megveszem neked.- Mosolygott a fiú.- Csak fogadd el.- Nyújtja feléd a könyvet, szinte már az arcodba. Elveszed a könyvet.
- K-köszönöm.- Mondtad dadogva. Ő csak mosolyogva intett egyet és tovább ment. Este a szobádat az éjjeli lámpa fénye világítja be. Kényelmesen elhelyezkedsz az ágyadban. Kinyitod a könyvet. Kihúll belőle egy papírcetli amire egy üzenet van írva.

Gyere el holnap délután kettőkor a város ligetbe. Várlak sok szeretettel.

Tatsuya

"Szóval Tatsuya a neve." Gondolod magadban. Nem értetted mit akar tőled. Inkább hagytad és elolvastad a könyv első fejezetét. Másnap a délelőtti órád nagy részét alvással töltöd. Felkeltél késő délelőtt hogy segíts anyukádnak.
- Mik a terveid mára kicsim?- Kérdezi tőled.
- Semmi különös. Csak egy kicsit sétálok a Városligetben.- Válaszóltad.
- Ez egy nagyszerű ötlet, a friss levegő amúgyis jót tesz.- Helyeselt. Még két óra előtt elvégezted a teendőidet. Két órára odaértél a parkba. A fiú azonban sehol se volt. Lekuporodtál az egyik fa alá, elővetted a könyvet, és azt kezdted olvasni. Hirtelen azt veszed észre hogy valaki a könyved fölött néz téged. Megijedtél.
- Jézusom de megijesztettél!- Kiabáltál fel.
- Bocsi.- Kuncogott.- Egyébként tetszik a könyv?- Kérdezte mosolyogva.
- Igen. Tetszik nekem.
- Nagyon jó ízlésed van a könyvek terén.- Egyik kezével neki támaszkodott a fának míg a másikat csípőjére rakta.
- Úgy látom nyomúlsz rendesen.- Mondod unott arcal. "De el kell ismernem tökre helyes." Mondtad magadban.
- Én? Dehogy nyomulok!- Legyintett egyet nevetve.- Egyébként Tatsuya a nevem.
- Tudom ráírtad a nevedet a cetlire.- Vágtad rá kifejezéstelen arcal.
- Jé tényleg!- Vakarta zavartan a tarkóját.- És mi a te neved?- Kérdezte.
- [T/N]- Mondtad.- A nem [T/N].- Tatsuya ismét mosolyra húzta a száját.
- Aranyos név. De nem olyan aranyos mint te.- Kacsintott egyet feléd mire elpirúltál.
- Hadjad már!- Zavarba jöttél.
- Annyira édes vagy mikor zavarba jössz.- Megborzongsz mikor ezt kimondja.- Tessék a telefonszámom. Hívj fel amikor csak akarsz.- Nyújtotta feléd a cetlit. Elköszönt tőled. Otthon fűrdés után ismét olvasni akartál. A szekrényeden ott volt a telefonszám is. Gondolkoztál hogy felhívod-e vagy nem. "Szerintem adnom kéne neki egy esélyt, amúgy meg nagyon aranyos."- Ismét vörös lett az arcod. Mikor úgy érezted hogy összeszedted magad, tárcsáztad a fiú számát.
- Tatsuya te vagy az?
- [T/N] micsoda kellemes meglepetés!- Mondta vidáman.- Mesélj hogy vagy?
- Remekűl. És te?
- Én is meg vagyok.- Mondta. Sokáig beszélgetetek még. A szíved elkezdett hevesen dobogni, az arcod pedig ismét felvette azt a vöröses árnyalatot. Úgy érezted kezdesz belé szeretni.
- Mi lenne ha holnap is találkoznánk?- Tedted fel a kérdést.
- Munka után jó lesz.- Válaszólta. Másnap a lehető legcsinosabb ruhádat veszed elő. Megcsinálod a hajadat, elpakolod a szűkséges dolgokat.
- Milyen csinos vagy ma.- Szól oda neked anyukád.- Csak nem egy fiú van a dologban?- Kérdezte mosolyogva.
- Ami azt illeti igen.
- Majd mesélj el mindent.- Kacsintott feléd. A könyves bolt előtt vártál rá.
- Szia.- Köszöntött.- Sokat vártál rám?- Kérdezte.
- Igen. De úgy látom megérte.- Mondtad kacéran. Erre megint zavarba jöttél.- Ezt nem akartam.- A cipődet kezdted nézni.
- Ugyan. Szerintem aranyos voltál.- Megsímogadta a fejedet.- Amúgy mi legyen a mai program?- Kérdezte.
- Gyere át hozzám. Szeretnélek bemutatni az anyukámnak.- Mondtad. Tatsuyának tetszett az ötlet. Haza felé haladva téged nézett.
- Nem csak könyvek de a ruhák terén is nagyon jó az ízlésed.- Jegyezte meg.- Jól áll rajtad ez a ruha.
- Hát öhm... köszi...- Motyogtad az orrod alatt. Haza értetek. Beléptetek a házba, anyukád rögtön köszöntött titeket.
- Úgy látom Te vagy a kislányom barátja.- Rázott vele kezet.
- Igen. Tatsuya vagyok. Nagyon örvendek.- Mosolygott a fiú.
- Gyere meg mutatom a szobámat.- Mondtad Tatsuyának aki utánad ment.
- Kicsim ugye azért a szobád ajtaját nyitva hagyjátok.- Kuncogott fel anyukád.
- Anya!- Megint nem tudtad leplezni a zavarodat. Átléptétek a kis birodalmad küszöbét. Tatsuyának rögtön megakadt a szeme a szobád sarkában lévő könyvkupacra.
- Azt te mind kiolvastad?- Kérdezte kidülledt szemekkel.
- Igen. Én szeretek olvasni.- Vágtad rá.
- Ami persze jó. Legalább hasznosan töltöd az idődet.- Közben hanyadt dőltetek az ágyon és a plafont néztétek. Csak egy kérdés motoszkált a fejedben.
- Miért pont én?- Kérdezted.
- Mi van?- Értetlenkedett Tatsuya.
- Miért engem választottál? Milliónyi szép lány van rajtam kívűl.- Könnybe lábadtak a szemeid. - [T/N] nézz a szemembe.- A szemébe néztél. Amint elkaptátok egymás tekintetét, ő megcsókólt. Az ajka olyan puha és édes volt.
- Ezt most minek kellett- Kérdezted zavartan mire mégegyszer megcsókolt.
- Beléd estem [T/N]. Te más vagy mint a többi lány.- Ismét bele harapott az ajkadba.- Emellett mindig tudod milyen könyvet vegyél.-Elmosolyodott. Egyszer csak azt veszed észre hogy ledönt az ágyra. Tovább csókól. Kicsit lejjebb halad. Észbe kapsz és megállítod.
- Na! Azért vegyél visszább egy kicsit!- Mondod kipirúlt arcal.
- Jaj ne haragúdj, egy kicsit túlzásba estem. De nem direkt volt!- Mentegetőzött. Nem tudtál rá haragudni, így adtál az arcára egy puszit.
- Nem haragszom rád te kis buta.- Kuncogtál. Tatsuya a kiolvasott könyveid között kezd kutatni. Talál egy olyan könyvet ami megtetszik neki.
- Nem baj ha ebbe bele olvasok?- Kérdezte.
- Ugyan nem baj.- Legyintettél egyet. A fiú melléd feküdt az ágyba. Átölelted őt jó szorosan, miközben ő cirogadta a fejed olvasás közben. Lassan elnyomott titeket az álom, Tatsuya lerakta a szekrényedre a könyvet és átölelt téged.
- Szeretlek Tatsuya.- Sutogtad.
- Én is szeretlek [T/N]- Sutogta ő is. Végűl egymás karjaiban aludtatok el.

Vége