▪️Noah Schnapp ff.▪️

▪️Chapter 1 ▪️

Május 25.
Mivel a karácsonyt Daniel-éknél töltöttük, húsvétra ők jöttek át.
Daniel az egyetlen barátom, aki mindenben támogat, és bízik bennem.  Persze anyukám a másik, az más.
Néha elgondolkozom, hogy mi lenne, ha nem lennék ennyire antiszociális, lennének barátaim. Azt hiszem ez az egyetlen dolog, ami hiányzik az életemből. Egy igaz barát.
Sajnos (vagy nem sajnos) közeledik az év vége, és egyben a szülinapom, ami Július 6. - án van.
Amit már mondtam, hogy jók a tanulmányaim, így nem nagyon izgulok a javítások miatt. Ezért van időm más dolgokra is, mint például sorozatot nézni, sütni vagy főzni, és egy kicsit pihenni délutánonként, mert kevesebb házit kapunk.
Tavaly nyáron rátaláltam a Stranger Things sorozatra, amit nagyon szeretek, és talán ez a sorozat vagyok én. A szülinapom előtt fog kijönni az új évad, és már nagyon várom. Az egész család tudja, hogy szeretem a St-t, ezért a szülinapom alkalmából (előlegbe) kaptam Danieltől egy St-es pulcsit, mert csak a szülinapom után tudunk találkozni.

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy ez egy jó döntés - e de végül arra az elhatározásra jutottam, hogy írok egy levelet Noah Schnapp-nek. Ő az egyik kedvenc szereplőm. Még jó, hogy tudok angolul :)
Szóval a levél, amit megírtam (persze angolul):

"kedves Noah!
Nagyon tisztelem a munkásságod, látszik, hogy nagyon sok energiát fektettél a színészkedésbe, és a sorozatba (Stranger things). Nem mondom, hogy imádlak, vagy szeretlek, mert nem ismerlek (gondolok itt az őrült rajongóidra), de szinte biztos vagyok benne, hogy nagyon jó ember vagy. Jól tudom, hogy ezt a levelet soha sem fogod elolvasni, de a szívem mélyén reménykedek, hogy valahogy eljut hozzád az üzenetem."

És ezután csatoltam egy képet, vagyis egy festményt, amit én csináltam, és körülbelül 3 órámba telt, de úgy érzem megérte. A rajzolás az egyik dolog amiben jó vagyok. A másik a gitározás, amit már kiskorom óta csinálok. Ez a két dolog mindig megnyugtat.
A levél elküldése után (amit instagramon tettem meg) kikapcsoltam a telóm, mert tudtam, hogy nem fog válaszolni, így inkább festettem egy újabb tájképet.

Mivel nem szoktam vacsorázni, ezért tusolás után bepakoltam pár dolgot a táskámba (például egy könyvet, a tolltartómat, papírzsepit, és egy kis zsebpénzt a büfére), és olyan fél tíz lehetett, amikor lefeküdtem aludni. Nagyon fáradt voltam...