A rózsaablakon beáradt a fény. Megvilágította a zsoltárt olvasó papot, aki a szószéken állt, és a báránylelkűeknek szavalt.
- Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit - egy távoli kórushang lengte be az étert. - Isten báránya!
Valaki a pincében elkezdett ordítani, olyan fájdalmas hangon, mint mikor éppen keresztre feszítik, pedig nincs bűne, aztán meghal, és kiderül, hogy volt.
- Bam-bam - szólt a harang.
- Isten báránya!
A zsoltár abbamaradt.
YOU ARE READING
SZENTSÉGTELEN
Short Story"Kiállok az utcára meztelenül." "Egy vastag, aranyló karperecekkel telezsúfolt karú, éjbarna nő fordult felé. Csak a fémpántok, melyek gúzsba kötötték kezeit, hívták elő az éjszaka lepléből. Különben egészen beleveszett meztelen testével az örvényl...
