nyolcadik

429 26 1
                                    

Telefonom hangos pittyegésére nyitottam ki szemeimet.

Ismeretlen szám:
hali, Sebastian vagyok
anyukádtól van meg a számod
este 6kor érted megyek

Avril:
rendben

Valójában már nagyon is vártam ezt a randi-szerűséget.
Az órára néztem, és csak akkor tűnt fel, hogy már lassan dél van. Már nem is reggeliztem, hanem inkább ebédet csináltam. Bolognai spagettinél maradtam, az hamar kész van.
Főzés közben zenét hallgattam, úgy mindig minden könnyebben megy.

Ebéd után elgondolkoztam, hogy mit viseljek majd este. Sebastian nem mondta, hogy hová megyünk.
Egy fekete ruha mellett döntöttem. Biztos valami puccos helyre fog vinni, de remélem még emlékszik rá, hogy én nem szeretem azokat.

Fél hatkor a csengő hallatán az ajtóhoz siettem. Ahogy kinyitottam, Sebastian a földet nézte, lassan emelte rám a tekintetét.
- Hűh. - nyelt egyet Sebastian - Csodálatosan nézel ki. - mosolygott szemeimbe nézve. Rajta is jól áltt a ruha. Ahogy megfeszült az ing mellizmain, lehet sokáig időztem el rajtuk. - Annyira más vagy. - szólalt meg ismét - Mármint nem rossz értelemben. - mondta zavartan - Mehetünk? - kérdésére csak bólintottam, majd az ajtót bezárva magam után, az autóhoz sétáltunk. Kinyitotta nekem a jármű ajtaját, majd miután beültem, bezárta utánam és ő is beszállt a kocsiba.
- Szóval? Hová megyünk? - törtem meg a csendet.
- Majd meglátod. - mosolygott az utat nézve.

Egy drága étterem előtt parkolt le.
- Innen még kell egy kicsit sétálni, de meglátod, jó lesz. - mentünk el az étterem előtt.
Egy pizzéria előtt állt meg, ami eléggé ismerős volt. - Itt is vagyunk. - nyitotta ki nekem az ajtót.
- Ezt a helyet ismerem. - néztem körül.
- Tudom, hogy nen szereted az ilyen puccos éttermeket, és tudom hogy a kedvenc kajád a pizza - vezetett oda az egyik asztalhoz. Beszéde közbe vágtam.
- Neked köszönhetően. - mondtam halkan, Sebastian egy mosolyt ejtett arcára, majd folytatta.
- És tudom, hogy ez volt a kedvenc kajáldád régen. Mindig együtt jöttünk ide, és fel akartam idézni a régi emlékeket. - foglaltunk végül helyet.

Egy idősebb férfi hozott nekünk étlapot.
- Mit hozhatok maguknak inni? - kérdezte a férfi. Ismerős volt ez a hang, ez a vidámság.
- Joe bácsi? - néztem rá mosolyogva.
- Avril? És Seb? - húzta még nagyobb mosolyra száját, persze ha ez lehetséges. - Ezt nem hiszem el! Olyan régen láttalak már titeket. Volt az már vagy 20 éve is. - pattant ki a boldogságból. - Most nagyon felvillanyoztátok a napomat. Mindig néztelek titeket a tv-ben. Avril, drágám, tudtam én, hogy énekesnő leszel. És te, Sebby - nézett Sebastianra - az unokáim nagyon szeretik Buckyt. Mindig mondom nekik, hogy sok pizzát csináltam nektek. - mosolygott. Felvette a rendelésünket, majd egy fél óra múlva már a pizzákkal tért vissza.
- Olyan finom ez a pizza. - tömtem a számba. Sebastian arcán ott csücsült egy apró mosoly. - Mi az? - tettem le szeletet a kezemből.
- Régen is pont így etted a pizzát. Eszembe jutott, mikor ide hoztalak. - halkult el, majd a sajátjába harapott.
Nekem is bevillant a sok emlék, mikor együtt töltöttök itt az időt. Mindig olyan jól éreztem magam vele.

- Joe bácsi. Megkaphatom a számlát? - szólitotta le Sebastian.
- Nem, nem. Ez most a ház ajándéka. - mosolygott - De máskor gyakrabban gyertek. - indult vissza a konyha felé.
- Köszönjük. - kiabáltuk még oda egyszerre.

- Sebastian. - mondtam ki a nevét halkan, mert nem tudtam hogy akarok-e mondani valamit neki, de mivel rám nézett, így folytattam. - Köszönöm, ezt az estét. Tényleg jól éreztem magam. - pont a kocsihoz értünk. Egy mosolyt kaptam tőle.

A ház elött álltunk néma csendben. Csak élveztük egymás társaságát.
- Avril, máskor is elmehetnénk
valahova. - törte meg a csendet.
- Benne vagyok. - mosolyogtam, majd ölelésbe húzott, én meg visszaöleltem.
Megvárta míg bemegyek a házba, és csak az után indult el.

Ma igazán jól éreztem magam Sebastiannal. Segített elfelejteni a sok rossz emléket, és a jókat helyezte előre.
A telefonom rezzent egyet, így megnéztem, hogy mi az értesítés.


 A telefonom rezzent egyet, így megnéztem, hogy mi az értesítés

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

imsebastianstan: Átélni a régi emlékeket. Köszönöm @avrillavigne ezt az estét, és remélem máskor is megismételjük🥰

669,617 likes       5,225 comments


AntonyMackie: EZAZZ EMBEER!

felhasználónév: te randizol avrillel?

elizabetholsenofficial: 😏😏

robertdowneyjr: menjünk a csoportchatbe!

chrisevans: AVENGERS ASSEMBLE! csoportchat!

felhasználónév: ez meg ki? és miért rak ki róla képeket sebastian?

___

___

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
ComplicatedOnde histórias criam vida. Descubra agora