Csak egy hercegnő/BEFEJEZETT VÁZLAT

Aki hamarabb...

- Aludjon nyugodtan! Én soha sem hagyom figyelem nélkül - suttogja, majd lehunyom szemeim, és elalszok.

Reggel, mikor felkeltem, már nem volt mellettem Liam. A hajam kuszán össze vissza állt, még mindig a városi ruhában voltam. Gyorsan megfélsülködtem, és felkaptam az egyik fekete ruhám, mivel ugye gyászolunk...
- Jó reggelt! - köszön Peter, amikor kilépek az ajtón.
- Neked is - indulok meg reggelizni.

- Jó reggelt - köszön anyám az asztal főről feketében. Csak ketten ültünk az asztalnál...
- Neked is! - mosolygok rá.
A reggeli kínos csendben telt.
- Tudod, apád megbízott még valamivel - szólal meg végül anyám, amikor befejeztük a reggelit, majd intett a bent lévőknek, hogy menjenek ki.
- Hallgatlak - felelem.
- Van egy testvéred...
- Hogy mim? - csodálkozok.
- Testvéred... Egyy húgod, Annie.
- Miért nem mondtátok eddig? Hol van? - kérdezem.
- Ott - mutat az ebédlőből nyíló mellék szobába.
- És hol volt eddig? - állok fel az asztaltól, és csapok egy nagyot rá.
- Nyugodj már meg kislányom! - emeli meg a hangját - Azt majd ő elmondja.
- És mégis ezt miért ma kell elmondani? Hogy elronds a napomat? - Hogy érted, hogy elrontom a napod? Azt hittem örülni fogsz annak, hogy van egy testvéred! - kiabálja - Annie, gyere kérlek - szól, majd az ajtón kilép egy barna vállig érő hajú lány, akinek barna a szeme is.
- Szia - int félénken.
- Hol volt eddig? - lépek ki az asztal mögül.
- Titokban kellett tartanunk, hogy van egy testvéred, mert akkor vetélytársak lettetek volna!
- És most kell bemutatni, amikor már királynő leszek?
- Ki mondta, hogy az leszel? - förmed rám.
- Apám, és te is mindig azt mondtátok! A végrendeletében is leírta! Én leszek az uralkodó! - lépek már anyám mellé.
- Milyen végrendelet? - kérdezi Annie.
- Te nem mondtad el neki? - csodálkozom el.
- Nem - süti le szemeit.
- Apám meghalt? - kérdezi a húgom.
- Meg - mondom úgy, hogy közben anyámmal nézek farkas szemet, majd kiviharzok a teremből, és a szobámig meg sem állok.
- El ne felejtse ma várjak magát hatra és háromnegyed hétre! Hát kozmetikus, az utóbbi fodrász - szól Peter, amikor ajtót nyit nekem.
- Köszönöm - mosolygok rá.

Ebédelni sem mentem le, hanem felrendeltem a fogásokat.
_kop-kop_
- Nyissam? - kérdi Liam.
- Igen kérem, az ebédet hozták - mondom, és leülök a kis asztalomhoz. Aztán villámgyorsan megebédeltem, és lementem a kinti medencébe úszni.
- Lemegyek úszni! - szólok Liam-nak.
- Jövök inkább - kacag egy kicsit.
- De várjon, akkor előbb átöltözöm - megyek be a gardróba. Egy egyszerű fekete bikinit vettem fel, és rá egy ilyen bő és lenge felsőt, törülköző, szemüveg, és mehetünk.
Amint kilépek, Liam enyhe mosolyra húzza száját.
- Min mosolyog? - kérdezem, mintha nem tudnám min.
- Jöjjön inkább - nyit ajtót előttem, és kilép utánam.
A lépcsőn villám gyorsan viharzok le, nehogy össze fussak valakivel.
- Miért si-hetünk? - liheg Liam.
- Majd meglátja! - kacagok, és kívágom a medencéhez vezető ajtót.
- Annie? - csodálkozok el, mert ő is ott napozik.
- Szia, még be sem mutatkoztunk, de úgy látom tudod a nevem - tolja fel a napszemüvegét - Annie Camilla Phamina, ez a teljes nevem - mosolyog rám.
- Zara Ella Linda Phamina - nyújtom a kezem.
- Jó hosszú neved van - kacag fel.
- Hercegnő, maga nagyon gyo... Az meg ki? - lép be Liam illemtelenül.
- Annie Camilla Phamina, Zara húga - mosolyog rá is.
- Liam Forget, Zara testőre - nyújtja vasmarkát, amiben a húgom keze elveszik.
- Túl vagytok az ismerkedésen? - nevetek, mert én ott álltam szótlanul.
- Igen felség! - szól Liam - Esetleg menjek odébb? - mutat az ajtóra.
- Megköszönöm - vigyorgok rá gonoszul, mire már ki is lép.
- Kérhetek tanácsot? - szólal meg Annie.
- Persze - mártózok meg a vízben.
- Ugye ma lesz ez a bál, ilyenkor mit kell csinálni? - kérdezi.
- Mész fodrászhoz, kozmetikushoz, öltöztető nőhöz... Meg ilyenek - mondom, és lemerülök a víz alá - és amúgy hol voltál eddig? - jövök fel.
- Nagyapánknál - mondja, miközben mereven néz felfelé.
- Dehát én is voltam ott a múltkor!
- Vagy egy hónapja?! - nevet fel.
- Akkor! Mindegy az! - kacagok én is.
- Ott laktam eddig, ne kérdezd miért, hiszen anyánk valami olyat beszél, hogy vetélytársak lennénk, vagy mik - nevet még jobban.
- Közben meg még rosszabbat csinált, mint ami lett volna - konyul le a szám.
- Meg még egy kérdés! Nekem is lesz testőröm? - néz rám csillogó szemekkel.
- Ha én leszek a királynő, akkor igen - mosolygok rá, bíztatóan - Akkor most én kérdezek! Hány éves vagy? Mármint, csak azért, mert nagyon nem vágom ezt - nevetek kínomban.
- 22 voltam két napja - mondja - Te?
- 24 vagyok... Akkor két év van köztünk, hmmm! Lehet ismertelek, csak ugye az ember elfelejti a kiskort, csak itt ott marad meg egy pár emlék.
- Az meg lehet - szól, és lehúzza a nap szemüvegét, és tovább napozik.
- Te nem jössz be? Nagyon jó a víz! - mondom az első kör leúszása után.
- Most inkább nem - bámulja a felhőket.