Kalóz álom (Bakugou X reader) / befejezett

Az elveszett...

- Ahhhhjjj~ - engedett ki egy mély sóhajt Chion [Név]-et meglátva. - Szívós egy picsa vagy. - fordult teljes testtel a lány felé.

- Tudom és büszke is vagyok rá. - vicsorgott egy kisebbet a kalóz, majd visszavette magára mérges arckifejezésért. Genki szeme sarkából mozgolódást vett észre, melyre azonnal odafordította a fejét. Szemei azonnal felragyogtak, amit látta, hogy ez bizony Bakugou Katsuki.

- Te is eljöttél. - húzta ördögi vigyorra száját, melyről nem sugárzott semmi jó. Azonban ez kevés volt Katsuki megrémisztéséhez. Nem válaszolt neki a szőke, csak gyilkos szemekkel figyelte a férfit. - Reméltem, hogy lesz még alkalmam beszélgetni veled.

- Rohadtul nem érdekel, hogy mit akar. -vágta oda flegmán Katsuki.

- Már megbocsásson, de nem illik így beszélni egy hercegnek. - húzta Bakugou agyát, aki továbbra se moccant, de ha már rajta múlt volna halott lenne a pasas.

- Mi?! - kapta fejét Bakugou felé [Név].

- Bizony jól hallottad. A te nagyra becsült kapitányod valójában egy gazdag gyerkőc. - emelte [Név]-ről Bakugoura a szemeit Chion a mondata végére. A kalózlány köpni nyelni nem tudott. Katsuki megindult felé és egyik kezével ingét megragadta, míg a másikkal behúzott neki egyet. Genki orra egyből vérezni kezdett, de a férfi csak felnevetett. - Nem tudsz elbújni az igazság elől, ez a véredben van...Ahogyan neked is. - pillantott utolsó három szavánál [Név]-re. Ő értetlenül húzta fel a szemöldökét és még Katsuki felől tovább érdeklődni is elfelejtett.

- A falud...egy eltűnt hercegnőért mészároltuk le és gyújtottuk fel, mert nem voltak hajlandóak átadni. - kezdte el hirtelen a mesét. - Lehetőleg az UA Királyság katonái előtt még. - Katsuki meglepődött, hogy a saját hazája nevét hallotta. - Egy egyezmény akartunk megakadályozni, mely a királyság és az egész keleti partot uraló kis ország között jött volna létre. Ezzel megpecsételve a helyzetünket a Seijin Királyságban. De szerencsénkre hajótörést szenvedett a hajó, amivel érkezett volna a hercegnő. Mivel a lány hulláját nem találták meg, így arra következtetésre jutottunk, hogy él még. Ezért nem hagyhattuk, hogy túlélje, intézkedtünk, habár így sem találta meg senki, mégis sikeresek voltunk. Elég idő volt ahhoz, hogy a keleti part uralkodó pártja kétségbeesésükben és az incidens miatt ne írja alá az egyezményt, így miénk lett a part. - húzta fel ördögien ajkai végét.

- A falum azért lett oda, mert országok harcoltak egy területért?! - tette fel a kérdést fojtott dühvel a hangjában [Név], míg szemei bekönnyeztek.

- Nem,...a falud miattad égett le. Miattad veszett oda minden ember és nem csak abban az egy faluban, hanem számos másikban is. - nevetett fel, amint látta, hogy a lány arca eltorzult.

- Mi?...De hiszen...az nem lehet, hogy én... - dermedt le a lány, míg maga elé nézett, szemeibe könnyek gyülekeztek és nem hitt a fülének. Hátrálni kezdett, míg a falat elérte, hozzá simult és támaszkodott. Teljesen elvesztette egyensúlyát és szédült. "Mindenki miattam halt meg, ott ahol éltem, ahol barátaim voltak. Ez azt jelenti, hogy én vagyok az elveszett hercegnő." Szinte gondolatok ezrei nyelték el abban a pillanatban [Név]-et.

Katsuki Genki felett magasodott, de arcán neki is kint ült a döbbenet. Hiszen ő az UA Királyság örököse, aki várta a hercegnő érkezését, aki örökölt volna mindent és elvette volna a hercegnőt és ez a lány nem mást mint, aki itt áll most előtte, az akiért most is úgy oda van. A csendet Chion Genki törte meg.

- Látom kissé váratlanul ért a tudat, mi szerint mindenki vére a te kezedhez ta... - befejezni nem tudta mondatát, ugyanis [Név] mellkason rúgta, amitől egyet nyekkent. [Szszínű] szemeiben már könnyek nyomai sem voltak, viszont a harag megjelent. De nem habozott előrántani fegyverét, melyet azonnal fel is húzott. - Nem mersz lelőni, mert kellek, hogy megtudd hol vannak a többiek. - emelte fel fejét a földről és húzta mérgesen össze szemöldökét, miközben szúrósan [Név] szemébe nézett.