Lonely Pictures (Jikook) [szünetel]

Part 5.

Jungkook szemszöge

7:37

Már rég fent vagyok de jimin még mindig csak alszik. Namjoon fel hivta hogy ma nem kell be mennie dolgozni mert szabira küldte. Ezért nem keltettem fel és Nam meg kérdezte töllem hogy miért vagyok nállam és én meg elmeséltem neki a szerncsétlenségem. Észre vettem hogy Jimin ki mosta a ruháim ezért én meg csináltam neki egy kávét igaz nehéz volt megtalálni a dolgokat hozzá de szikerült.

#....#

8:13

- Jimin... Jiminee PArk JiMInn kelj már végre fel- keltegettem de egyszerüen nem akart fel kelni de végülis nem gond mert tanulmányozhattam közelenbrüla az alvó szépséget. Ajkai dusok és gyönyörű szinük van aranyos kis almácskákkal  sajnos szemeit nem tudtam meg lesni mert ö addig mélyen aludt. Kicsi pisze orr meg gyönyörü szempillák egyszerüen nem tudtam be telni az aranyos látvánnyal. Még nézedettem egy darabig az alvó csibét mire hirtelen mocorgni kezdett és ki nyitotta szemeit amik hirtelen a duplájukra nöttek.

- te-te mi-mi-mit keresel itt - kérdezte egy kicsitt zavarodottan.

-hát fel akartalak végre keleteni de nem mertem meg tenni nagyon aranyos vagy amikor alszol- mosolyogtam mint egy nyuszi mire ö el pirult. - ki mostam a ruháid miért nem öltöztél fel? Hány óra van? - kezdett el idegekedni - nem sokokára fél kilenc leszz-mondtam tök nyugodt hangon mire ki pattant az ágyból és futott egyenesen abba  a szobába ahon én aludtam gondolom az az ö szobája de... Akkor miért hagyta hogy ott alugyak? Na mindegy  azonnal el kezdett öltözni amiket élvezettel néztem végig de ö nem vette észre hála az istennek.

-most komolyan miattad késtem el mellesleg te is..... Miért nem költötték fel úristen mit fogok Namjoonak mondani- közeledett hozzám dühösen. - d-de Joon hi-hi-hívott ho-hogy szabira küldött mától-dadogtam össza vissza az ijedségtölt igaz alacsonyabb de akkor is ijesztö volt. Amikor fel fogta amit mondtam azzonal a düh át változott egy megbánó kisgyerekhez hasonlóra. - bocsánat nem tudtam miért nem mondtad hamarabb akkor nem üvöltelek le és most nem égettem volna le magam bocsájs meg nekem - hajtotta le fejét és el kezdett szipodni és ki rohant a szobából. Én meg gondoltam még keresem de nem találtam se a vendég szobákba se a konyhába. "akkor a fürdöbe ment" gondoltam magamban és meg indultam hallottam hogy hangosan zokog bent azzonal be nyitottam és azt láttam hogy a kádban felhúzott lábakkal térdeire dültütt fejjel zokog. Nem tudtam hogy pontosan mi a gond és értetlenül néztem egy kis ideig de aztán hóna alá fogva elméletem ki a kád mélyéböl és le tedtem volna a füldre de láttam hogy nincs ereje meg álni a két lábán és ezért fel kaptam az ölembe és le vittem a panapéjára. Mire fel észlelt hogy mi is történt sokkolta bámut maga elé. - Bocsánat... Bocsánat bocsánat bocsánat.- suttogta maha elé és megint meg eredet a könnye és inkább oda mentem mellé és át ötletem szorosan és sutogatam neki egy "semmi baj" - t. Már KB.  ebben a pózban vagyunk vagy öt perce mire eltolt magától vette egy nagy levegöt és fel ált be ment a konyhába egy szó nélkül. Egy olyan öt perc múlva követtem és azt láttam hogy már nincs semmi baj a szemei még egy kicsit duzzadtak voltak de mintha semmi sem történt volna ült az asztalnál egy teával és csak elbambulva bámulta mire hirtelen fel kapta a fejét és egy tök általános fejjel annyit mondott hogy-kérlek ne emlisd ezt az egészet senkinek és Nem történt semmi rendben? - a végére már mosolyogva nézett rám mire csak bolintottam. -  csinálok neked egy kávét és utána el kísérlet a cuccaidért de most ülj le... Mit szeretnél reggelizni? - ált fel az asztaltól és a hűtöhöz ment és várta a válaszomat.

-azt amit te nekem mindegy - mosolyogtam vissza rá - hát... Az nem hiszel hogy izlene mert én nem szoktam mostanába reggelizni -magyarázta meg- de rád férne ahogy látom csak izom és csont vagy - néztem rá döbben szemekkel - akkor csinálok neked tükör tojást jó? - nyulta a hülöbe. - jo de akkor  te is eszel velem - külcsiltam össze karjalim melkhasam elüdt. - na jó rendben - sóhajtott - de akkor délután el jössz velem a kondiba - kacsintott majd neki ált a kajának ekkor vettem észre egy közepes mérteü kutyát és fel ugrottam helyemröl egyenesen Jiminnek aki csak nevetett még a nevetés is aranyos el olvadok. - ö itt Shine a kutyám ne félj nem bánt- folytatta a dolgát én meg oda  mentem hozzá meg simogatni. - tessék kész van mennyi az idő? - tette elém az ételt miközben a fali órára tekintett. - mi? Nem sokára tíz óra van? Fél tizenegyre vinnem kel Shinet az orvoshoz - ült le melém és neki ált enni ö is.

#....#

9:52

-kész vagy? - halottam meg hangját mire vissza szóltam hogy "igen". Sietett le a lépcsön és majdnem fel bukott.

-jól vagy?-kérdeztem rá mire csak bólintott és a konyhába ment és kezében egy porázzal jött ki. - Shine gyere megyünk sétélni!!! Egyébként hova kell elkisérjelek? - fordult felém. - Namjoonhoz- válaszolta gyorsan. - akkor mindjárt indulhatunk is - kötötte a pórázt a kutyája nyakárs- áh nem muszály el találok hozzá asszem- vakargattam a tarkomat- aszt hiszed? Úgyis arra van az állatorvosi rendelö szóval el kísérlet és kész -nyitotta az miközben engem végig mért mire észre vette hogy észre vettem erre el pirult és egy nagyot mosolygott és szemei két ki csikká változott nagyon aranyos volt még tudnám szokni.......

Sziasztok remélem eddig tetszettek a részek. Nemsokára hozom a kövi részt is. Meg porbálok nem helyesírási hibákat ejteni na puszaaa💜💙💚💛🧡❤️💓💜💙💜💙💜💓💙

907 szó