Érted Bármit

12.

-         Titokban van egy női ruhatárad is amiből kölcsönkérhetek egy ruhát?

-         Nagyon vicces vagy.- Forgatja meg a szemét, de nem mond mást.

-         Szóval milyen bál is ez?- Érdeklődöm, de legfőképpen azért mert nem akartam kínos csöndben ülni.

-         Csak azért nevezik ennek mert sok pénzük van és ez egy jó ok arra hogy felvágjanak vele és összegyűljenek versengeni kinek van több.- Válaszolja a szemével pedig csak az utat nézi.

-         Oh, legalább őszinte. A szüleid is jönnek?

-         Igen, ezért kell ott lennem nekem is, különben nem mennék.

-         Miért?

-         Nem szeretem az ilyen eseményeket.

-         Értem.- Meg akartam kérdezni miért nem , de nem tűnt úgy mint aki meg akarná osztani, ezért nem faggattam.

Ezután csendben mentünk tovább de szerencsére pár perc után megérkeztünk egy gyönyörű házhoz. A kocsibejáró ki volt rakva kővel a kapu pedig kovácsolt vasból volt. A kerítés magasabb volt mint az átlagos házaké téglából építve.

Miután Andrew beütötte a kapu melletti biztonsági rendszerbe a kódot az kinyílt és behajtottunk. Már kívülről láttam, hogy nem egy kis házról van szó de amikor megpillantottam az épületet felülmúlta minden gondolatom.

-         Tetszik?- Kérdezi mosollyal az arcán.

-         És te itt egyedül laksz?

-         Igen, de mindig megy vagy jön valaki , úgyhogy nem vészes.

Megálltunk a ház előtt majd Andrewt követve kiszálltam a kocsiból. A bejárat egy hatalmas duplaajtó volt amin belépve egy hatalmas nyitott nappali tárult a szemem elé , az egyik fal teljesen üvegből állva, így nagyon világos is volt. Mellette egyből a konyha majd az ebédlő. A nappalból felvezet egy lépcső az emeletre aminek a közepe egybe van. nyitva a nappalival, így le lehetet látni.

-         Ez gyönyörű.- Szólalok meg.

-         Hát igen nem rossz.- Lép mellém Andrew.

-         Nem rossz? Neked ez a nem rossz?- Nézek rá furcsán.

-         Túl nagy.

-         Hát igen ezzel nehéz vitatkozni.- Értek vele egyet.

-         Gyere, már fent várnak a többiek.- Mondja majd megfogja a kezem és a lépcső felé vezet.

-         Többiek?- Nem válaszol csak mutatja továbbra is az utat majd felérünk és akkor meglátom kikről is beszél.

Mikor odaérünk bemutat mindenkit.

-         Ő itt Nancy , vele fogod kiválasztani a ruhát.- Mutat be egy fekete göndör hajú, gyönyörű nőt aki nagyjából a harmincas évei elején járhatott. – Ő itt pedig Emma fodrász-sminkes.- Emma eléggé hasonlított Hannahra viszont pasztel rózsaszínre volt festve az alapból szőke haja.

Bemutatkoztam mindenkinek majd Andrewra hallgatva Nancyvel mentem először. Bevezetett egy szinte táncteremre hasonlító szobába aminek az egyik oldala ki volt rakva tükrökkel és tele volt különböző ruhákkal.

Teljesen meg voltam illetődve és nem tudtam, hogy mégis miért rendezett ekkora felhajtást Andrew. Azt hittem , ez az egész amit látok, csak a filmekben van így, de ezek szerint nekik ez teljesen normális.

-         Nyugodtan válogathatsz nézd meg tetszik-e valami és azt felpróbáljuk.- Villantott felém egy bíztató mosolyt Nancy.

Kicsit félénken léptem oda a ruhákhoz majd elkezdtem nézegetni őket. Nagy estélyiktől kezdve koktélruhákig minden volt. Úgy éreztem magam mintha egy mesében lennék.

Kiválasztottam egy párat ami tetszett majd visszasétáltam Nancyhez.

-         Jó ízlésed van.- Mondta miközben megnézte amiket választottam.

-         Köszi.- Mosolyogtam rá félénken. Még mindig fura volt nekem az egész.

-         Nézzük meg ezt először.- Adta oda az egyik ruhát amit választottam.

Átöltöztem majd oda sétáltam a tükör elé. Idő közben kiválasztottuk mellé a táskát és a cipőt ami szerinte a leginkább illik hozzá.

-         Ez így elég jól néz ki nem?- Kérdeztem tőle bizonytalanul, de kedvelve azt amit a tükörben láttam. Sosem voltam az a magabiztos fajta,főleg nem ilyen ruhákban.

-         Nagyon jól nézel ki de lehetne jobb is ennél.- Mondja majd megindul, keresni még nekem dolgokat.

Felpróbáltam az összes ruhát amit kiválasztottam több száz kiegészítővel de egyik sem győzte meg őt eléggé, majd miután már kezdtem elfáradni a sok ruhacserébe még talált nekem valamit.

-         Ez az utolsó ígérem.- Nyomta a kezembe az öltözéket.

-         Miért kell ennyire tökéletesen kinéznem, mármint az előzőek is nagyon jók voltak.- Kérdezem tőle miközben öltözöm.

-         Ez az első hivatalos megjelenésetek mint egy pár. A médiát nem érdekli a személyiséged csak az ,hogy hogy nézel ki. Ha nem tetszik nekik amit látnak szét szednek. Az ismert embereknél van egy alap követelmény aminek meg kell felelned. Ezért.- Nagyot sóhajtva, igazat adok neki, majd miután végeztem az öltözéssel kiléptem és vártam Nancy reakcióját.

-         Wow! Ez az!- Mondta hatalmas mosollyal az arcán.- Nézd meg!- Fogott meg majd a tükör felé fordított.

A ruha egy bőrszínű szatén koktélruha volt ami mellé egy combközépig érő fekete csizmát választott. Meg kell mondjam most először igazán magabiztosnak éreztem magam.

-         Oh, ez lemaradt.- Nyomott a kezembe még egy kis fekete táskát.- Nyugodtan ámulgass még magadtól egy darabig, mindjárt jövök csak fel kell hívnom valakit.- Mondta majd gyorsan kirohant az ajtón.

Miközben tanulmányoztam magam a tükörben hallottam, hogy kinyílik az ajtó, de Nancy nem végezhetett ilyen hamar.