- Be kell, hogy valljam, nekem is a legjobb volt.- Bosszantottam Kriszt.
Felé pillantottam és mintha neki akartam volna bizonygatni. Látszott rajta, hogy dühös.
Gőzöm sincs, hogy miért, mondjuk... adtam rá neki okot.
Na mind egy is mert és én rám került a sor az üveg pörgetésben.
Meg pörgetem, és hát vajon kinél is álhatott volna meg mint Krisszen.
- Tanci bá... Felel vagy Mer?- Láttam, hogy egy pillanatra el gondolkodik.
- Merek!
- Hmm... Valljon szerelmet az egyik lánynak a teremben.- Mosolyogtam egyenest Krisz arcába. De ami ez útt történt, álmomban sem számítottam rá. Tudom, hogy csak vissza vágni akart de ez mégis csak durva volt. Elém lépet, letérdelt elém és el kezdett beszélni.
- Figyelj Betti, tudom nem volt jó az első találkozásunk, a másidik még annál is kevésbé, de a harmadik az csúcs szuper volt ha emlékszel még!- Itt meg fogta a kezem és rám kacsintot.- Nagyon sajnálom amik történtek, de azt nem bántam meg, hogy beléd szeretem. Már rég el akartam mondani de az a baj, hogy még magamnak is nehezen tudtam bevallani, de most itt az ideális pillanat, igen... szeretlek az első pillantástol kezdve, akármi történjen kettőnk közt én, mindig is szeretni foglak, mig világ a világ. Bár az fáj, hogy te még nem tudod ugyan ezt el mondani de hiszem, hogy győz a szerelem és te is viszonozni fogod az érzéseim, de én várok...!- Sohajtott!- Várok ameddig szűkséges.- Mikor befejezte meg csókolta a kézfejemet, fel ált és meghajolt.- A kézcsók helyet egy rendes csók kellet volna és úgy még drámaiasabb lett volna a helyzet de elégegyünk meg enyivel is!- Ismét rám nézet és rám kacsintott. Ohhh ha igy folytatja én meg folytom. Le égetett most az egész osztály előtt, pedig az első benyomás a legfontosabb. Ohh hogy az a...
- Ta-tanár Úr, e-engem, me-meg-megrikatott, nagyon tehetséges szinész válhatna magábol.- Dicsérte meg Gábi, mire ö meg köszönte és le ült a helyére. Fejem le hajtottam hiszem még most sem fogtam fel mi folyt itt le az elöbb. Ahogyan a szönyeget pláztázom, valaki tekintete szinte égeti a böröm. Nem mertem fel nézni hiszen nagyon is jól tudtam, hogy ki az a valaki. Persze, hogy a seggfej kis tanár úr!
Játszotunk még egy keveset, aztán oda szóltam Marcinak, hogy dobjam-e haza mivel együt jöttünk és ne keljen gyalogolnia. Én már szerettem volna othol aludni és el felejteni ezt az egész hüje napot.
Marci is ugy gondolta, hogy elég mára ebböl a napbol igy hát ö velem tartótt.
El köszöntünk, erre fel jó néhányan el keztek ,,uh"-ni. Fől vettük a cipőnket és nem törödve a hátunk mögöt a tőmeggel meg indultunk az ajtó felé.
Mikor ki értünk a kocsihoz, be inditottam a kocsit és máris Marciék háza felé vettem az iranyt. Az út csendben telt el.
Mikor Marciék házához értünk le álitottam a motort és nyitottam volna a számat mikor Marci meg szólat.
- Figyelj Betti, az a csók...- Combomra tette a kezét.- nekem nem csúpán egy csók, hanem ne-nekem az... az jelenti a világot, és én meg értem ha te nem viszonzod hiszen ez még túl korai volna, de benned meg fogott valami. Azt hiszem, hogy... hogy kezdek szerelmes lenni.- Azt sem tudtam mit mondani mivel nekem tetszik Marci cuki meg minden de nem tudom, hogy szerelmes tudnák-e lenni belé.
Ép megint nyitni akartam a számat, hogy mondjam el a véleményem és az érzésem mikor ki nyitotta a kicsi ajtaját és ezzel enygem magamra hagyva. Na erről enyit, ilyen az én szerencsém.
El indultam haza felé. Három saroknyira voltam már az útcánktol mikor be döglöt ez a hüje masina.
- Hát ezt nem hiszem el, ez nem az én napom, bisztosan kisért a karmám. Miért pont velem történik ez? A rohadt életbe!!- Ki szaltam az autobol és el indultam hazafelé GYALOG! Már egy saroknyira volta az utcátol mikor meg ált melletem egy fekete audi. Le húzta az ablakot és akkor láttam meg, hogy kenek a tulajdona a fekete audi.
- Még csak ez hiányzott!- forgadtam meg szemeim. Nem áltam meg csak haladtam tovább. Jött utánan az autó és a vezetöje oda szólt hozzám.
- Héy! Csók királynő, gyere el viszlek, pattanj be mellém!
- Még hogy én maga mellé? Az kizárt, inkább gyalogolok mint, hogy egy levegőt szivjak őnnel! Te seggfej.- Az utolso szavakat a legető leg halkabban montam, hogy ő ne halja! Na de nekem tényleg nincs szerencsém a mai nap. Miért pont most kellet el induljon ez a hüje eső. Nem ért volna rá egy mig haza érek.
Igy már kénytelen voltam be szálni az én drága seggfejkém mellé.
- Örülhet! Meg kapta amit akart. Most ugy le törölném azt a hüje vigyort az arcárol.- Nagyon nem biróm ezt a fickót, inritál a jelenléte.
- Most mit csináltam? Csak udvariasan fel ajánlottam, hogy haza viszlek. Ilyen szakadó esőpen csak nem engedhetek el gyalog, mikor itt van a kocsi. Amugy itt merre?
- Itt forduljon jóbra és már ott is vagyunk.
- Na ne már.. én is ebben az utcában lakom, akkor azért futotúnk össze anyiszor.-Kacsintott rám. Én csak egy szemforgatásal jutalmaztam meg.
Mikor meg érkeztünk, az eső el ált. Krisz le parkolt, ki száltúnk én udvariasan meg köszöntem, hogy haza hozott, épp indulni akartam mikor meg fogta a karom és vissza húzott.
- Nem tetszet a multkori csókóm?- nem értettem, hogy mit akar ebböl ki hozni de nem tettem szóvá csak értetlenül néztem.- Azt mondtad Dominiknál, hogy az volt életed legjóbb csókja, persze én tudom, hogy hazudtál de most meg tudód, hogy milyen egy igazi férfi csókja!- ekkor meg ragadta derekam egyik kezével a másikat pedig az arcomra tapasztotta és meg csókolt, immár másodjára!
Ez a csók sokkal szenvedélyesebb volt az elözönél söt még Marciénál is. Nem akartam viszonozni a csókjat de mintha az eszem és a szivem teljesen mást akarnának, és ebben a helyzetben az eszem győzött.
Mikor magamhoz tértem el toltam magamtol, arcon vágtam és be szaladtam az épületbe.
Mikor be értem a házunkba a hátam az ajtonak támasztottam és a kezem a számra temettem ahol az elöbb meg csókólt Krisz.
Egy pilanatra el gondolkodtam azon, hogy most mi is van köztünk.
- Buta Betti, hiszen ö a tanárod. Azt hiszem be csavarodok. Marcival is meg kel beszéljem a ma történteket, nem akarom el veszteni az egyetlen barátomat ebben a vársban. Mikor össze szedtem a gondolataimat meg magamat beljebb mentem a lakásban de Bencét sehol sem találtam. Gyors elö kaptam a mobilóm és már tárcsáztam is az öcsémet.
- Haló! Bence, mégis, hol a fészkes fenében vagy? - orditottam le egyböl az öcsémet.
- Neked is szia Betti, és az egyik barátomnál, Rolandnál vagyok. Mikor haza értem nem voltál sehol és akkor hivott Rolan is, hogy volna-e kedvem át menni nála, össze hivta a spajait. És mivel nem voltál ithol én eljöttem. És ne hariz, hogy nem hivtalak csak az idő nagyon gyorsan el telt én meg el felejtetelek hivni, szóval bocsi!- hallótam a háttérben fiú hangokat és egyszer csak...
