Eren szemszöge
Levi és én nem beszélünk már két hete,fogalmam sincs miért. Miután együtt aludtunk el, reggel távozott. Nem válaszol, ha írok neki, egyszerűen csak nem keres. És nekem nagyon hamar lesznek rossz gondolataim. Már el terveztem, hogy leszek öngyilkos. Levinek nincs szüksége rám. Én megprobáltam mindent azért, hogy anyukám mellett tudjak maradni. Nekem viszont ez nem megy Levi nélkül. Láttam hogy mostanában beszélget egy lánnyal . Biztosan a csaja...dehat mit is vártam.? Levi az Levi. Túlságosan jó hozzám. Miért pont én kellenék neki mikor az összes többi csajt is meg kaphatná. Ők adhatnak neki olyat amire én nem vagyok képes.
Megint egyedül ülök. Levi és az a csaj nagyon beszélgetnek. Már kezdtem el bambulni de minden olyan gyorsan történt. A csaj közelebb hajolt és még csókolta levit. Levi pedig mosolyogva viszonozta. Nem kellett több, táskám fogva kezdtem el őrült tempóba szaladni a tető felé. Tudtam most képes leszek rá. Nem kell többet rám nézned Levi. Hatalmas boldogsággal szaladtam felfelé a lépcsőn. Boldog voltam mert tudtam...Most van elég erőm meg tenni.
A tető szélén állok. Már készen álltam. Amikor valaki irtó hangosan elkezdte kiabálni a nevem. A könnyeim miatt nem sokat láttam. Egy lány hang volt. Aztán hallottan ahogy a mögöttem lévő ajtó ki csapódik. Megint csak gyorsan történt minden. Elkezdtem előre dőlni. Majd aztán valaki teljesen a testéhez vont ezzel vissza rántva a tető belső részére...vissza rántva egy jobb élet elől.
