Katsuki x reader
Te és Bakugo körülbelül fél éve éltek aktív párkapcsolatban. Mások szerint ti egyáltalán nem illetek össze, mert Bakugo az agybeteg fiú, Te pedig a kedves és aranyos [Név], de ti le szarjátok. Szeretitek egymást és ez a lényeg.
Mindketten jól zártátok az iskolát, ezért nyáron meg érdemlitek a pihenést. Na meg a bulizást.
A mai nap Tsuyu-chan és Ochako-chan társaságában készülődsz életed sokadik bulijához.
- Szerintetek ez jó?- kérdezed barátnőidet egy fekete rövid nadrág, sima fehér póló, farmer dzseki, necc harisnya és egy bakancs összeállítás felől a véleményüket.
- Hmm... Tökéletes!- tapsol Uraraka.
- Nagyon jól áll rajtad [Név]-chan, kero.- mondja Tsuyu.
- Köszönöm szépen lányok!- mosolyogsz szélesen. - Na akkor most ti jöttök!
Pont végeztetek, amikor csöngettek. A többiek voltak azok. Todoroki, Momo, Iida, Midoriya, Kirishima, Kaminari, Sero, Jirou, Mina és Bakugo.
- Már jövünk is srácok!- mondtad nekik és már hívtad is 2 lány barátod, akik már szaladtak is le. Mihelyst ki értek az ajtón te is ki mentél és zártad is azt.
Bakugot egy gyors szájra puszival köszöntötted. Ti zártátok a sort. Mindenki röhögcsélve ment egészen a buli helyszínéig, míg te Bakugoval szépen, csendben, összekulcsolt kezekkel. Jól esett ez a nyugodtság, de egyben furcsa is volt.
Megcsapott az izzadság, pia, cigi és az elveszettül jó hangulat érzése, amikor be léptetek a szórakozó helyre.
- Yihá! Gyere [Név]! Menjünk táncolni!- húzott el barátodtól Mina.
- Jó mindjárt várj egy pillanatot.- mondtad barátnődnek, majd vissza sétáltál Kacchanhoz.- Most el megyek táncolni. Kérlek ne igyál sokat, mert nem akarlak megint az árokból ki kaparni.- rendezted hozzá szavaidat.
- Jól van, nyugodjál már le asszony.- jegyezte meg csípősen, majd oda húzott magához és egy hosszú, szenvedélyes csókra hívott.
- Mosth már... ténylegh megyek.- mondtad neki, mikor el váltatok levegő hiány miatt.
- Jó.
Minával és a csajokkal az egész éjszakát végig táncoltátok és persze ittátok. Jól birod a piát, szóval ez meg se kottyant neked. Max a fejed fájt picit, de az a zene miatt is volt. Úgy hajnali 4 körül lehetett.
- Lányok nem akartok haza menni?- ordibáltál oda barátnőidnek a bömbölő zene miatt.
- [Név], még csak 4 óraa. Naná, hogy még maradunk!- oditott vissza Mina.
- Jó! De én le ülök egy kicsit és megkeresem Kacchant meg a többieket.
- Okéé. Menj csak!- és már táncolt is tovább rózsaszín bőrü barátnőd.
Elkezdtél keresgélni a többiek után. Midoriya és Todoroki egyből meg is lett. Nyugodtan ültek a pultnál és élvezték egymás társaságát.
- Deku, Todoroki! Nem tudjátok hol van Kacchan?
- Bocsi [Név], de már... egy jó ideje nem láttuk.
- Mi?
- Egyszer csak föl kelt és elment a tömegbe. Azt mondta hozzád megy.- válaszolta egyszerűen Todoroki.
- Akkor föl hívom.- majd már vetted is elő a készüléket. Nem vette fel.- Basszus.- szitkozódtál.
- Mi a baj?- kérdezi Deku.
- Nem veszi föl.- nézel rájuk kicsit aggódva.
El telt fél óra. Bakugo sehol. Otthon ülsz a TV elött és várod, hogy barátod haza érjen. Azóta ha legalább 50-szer nem hívtad, akkor egyszer sem. Semmi visszajelzés. Minden percben rá nézel telefonodra hátha ír, vagy hív...de semmi.
Reggel görcsösen ébredsz a kanapén. Lassan el vánszorogsz a konyhába és megcsinálod reggeli kávédat. Ahogy az éltető italt készíted hangokat hallasz a bejárat felől. Félve indulsz el a hang irányába, ám amikor megpillantod szerelmedet egyből el száll az a cseppnyi félelem is.
- Kacchan! Hol voltál eddig??- ugrasz barátod nyakába, vagyis csak akarsz mivel Bakugo megállított.- Most mi a baj?- kérdezed értetlenkedve.
- Szakítanunk kell.
- Hogy mi?- fel se fogtad amit mondott.- Te megcsaltál?- mondod ki könnyeiddel küszködve, amikor meglátod a szívás nyomokat párod nyakán. - Még egyszer kérdezem... Te megcsaltál?
Bakugo csak fájdalmasan meredt rád. Nem mondott semmit. Ebből már mindent tudtál...
- Takarodj...
- [Név]... Beszéljük meg. - akart hozzád érni, de te el lökted a kezét.
- TAKARODJ!- ömlöttek könnyeid.-Képes voltál megcsalni! Mindennél jobban szerettelek! Érted? Mindennél jobban...- nagy nehezen erőt vettél magadon és megtörölted sós könnyeiddel terített arcodat.- Menj el, és ne is gyere vissza...Soha.
Nem is kellett neki több. Fájdalmas arcal távozott az az ember, akit mindennél jobban szerettél. Elment. Örökre.
Sziasztook! Uristen nagyon rég volt rész?:( de még élek!:D ti hogy vagytok? Milyen a suli?
Egyenlőre ennyit tudtam ki hozni. Remélem azert tetszik nektek! Ha igen⭐️ és komment!🥰
Bye bye!❤️
