Nishinoya x Reader
Te vagy a csapatotok liberója. A csapat lelke. Éppen egy meccset vesztettek el. Mindenki le van törve, még te is, aki mindig egy széles mosollyal jár -kel. Most viszont könnyek folynak a [szem szín] színű szemedből. Magadat hibáztatod azért, hogy a csapatot el verték.- Ha több labdát tudok fogadni akkor nyerhettünk volna... -gondoltad magadba. Lehajtott fejjel vonultatok végig az öltözőig, amikor megszólított valaki.
- Hoyy te lány!- futott hozzád egy alacsony fiú. - A fogadásaid... elképsztőek voltak!- mondta vigyorogva, majd a valládra tette kezét. - Én is liberó vagyok. Az én csapatom is vesztett már. De nem kell szomorúnak lenni! Ezek mind kihívások! Amiket meg kell nyerni. De persze előtte a sok-sok gyakorlást ne hadjuk ki. Ezzel arra akarok ki jukadni, hogy a csapatotok brutál erős és ne add fel! Egy vesztett meccs még semmi. - s ezzel a mondattal futott is tovább a barátaihoz. Lesokkolva álltál ott. A könnyek még mindig folytak a szemedből, de már nem a szomorúság miatt, hanem a boldogság miatt, amit egy ember okozott. Rettentően jól estek a szavai. Nem is ismerted a fiút, de amint ezeket a biztató szavakat mondta neked, valami furcsa és kellemes érzés keletkezett a mellkasodba.
A fiúval való találkozás után, sokkal pozitívabb lettél. Az edzéseket mindig vidáman kezdted és fejezted is be. Nem adtad föl és nem is szomorkodtál, ahogy Ő mondta. Azóta sajnos egyszer sem találkoztál vele. Meg akartad neki köszönni mindazt, amit aznap mondott.
Egyik nap a nappaliban nézted a TV-t, amikor meg akadt a szemed a sport adón. Röplabda ment. Éppen AZT a fiút mutatták. A csapat neve Karasuno. A fiú neve pedig, Nishinoya Yuu.
Ámulattal figyelted a játszmát. Nagyon ügyesen játszott a fiú. Elképesztő sebességgel reagált mindenre. A fogadásai pedig egyszerűen hihetetlenek. Persze a csapat többi tagja sem marad le mögötte. Mindenki nagyon erős a játékos. Viszont téged csakis a legalacsonyabb kis libero érdekelt.
Bele telt egy kis időbe mire realizáltad, hogy a meccsük, éppen a város sportcsarnokában játszódik.
Föl kaptad kabátod, telefonod és már rohantál is. Szinte úgy rontottál be a csarnokba. Rengetegen voltak. Alig kaptál levegőt is. Nagy nehezen túl szenvedted magadat a sok emberen. Így már kilátásod volt az egész meccsre. Mintha megvilágosodtál volna, úgy álltál egész végig a nézőközönségben. Egy pillanatra, mintha rád pillantott volna a fiú. Majd meg pofozta magát. Ezen kuncogtál egyet.
>Nishinoya<
Itt van. A lány, akit valamikor régen biztató szavakkal láttam el. Vajon engem jött nézni? Ez rossz. Így nem tudok koncentrálni a meccsre. CSATT. Muszály volt pofon vágnom magam.
- Yoshh! Nyerjük meg!- ordítom torkom szakadtából.
>Reader<
Egy pont. Egyetlen egy. "Most vagy soha"
- GYERÜNK FIÚK!- kiáltod. Talán egy kicsit túl hangosan is. A csapat tagjai rád kapják szemüket és mosolyra húzzák szájukat. Végig nézel rajtuk egészen addig, míg szemed meg nem állapodik Rajta. Szeme csillog és arca derül a boldogságtól.
*Meccs után*
A Karasuno nyert. Az egész csarnok a szurkolók hangjától zengett. Meg történt a díj átvétel és még interjút is adtak a fiúk és az edzők.
Már a végén maradt emberek is szállingóztak ki, de te még ott voltál. Meg akartad várni és visszaadni neki azt amit ő adott akkor neked.
10 perc telt el és lépteket hallottál az öltöző felől. A csapatkapitánnyal az élen.
A sort pedig a legalacsonyabb tag zárta. Nishinoya.
- Köszönjük a szurkolást! Sokat segített.- lépett közelebb hozzád.
- Semmiség volt az egész. Csak meg szerettem volna köszönni a hónapokkal előtti biztatást.- pirulsz el.
- Akkor mit szólnál ahhoz, ha el jönnél velem randira? Az lenne az egyik legjobb "köszönet ajándék"!- neveti el magát, de látszik rajta, hogy komoly is egyben.
- Ooh Noya.- könnyezik be mellette egy le nyírt haju magasabb fiú.
- Mi kint leszünk. Majd gyere, és köszönjük a buzdítást kis hölgy!- mondja mosolyogva a csapatkapitányuk.
- Igenis!-vezeti szemét csapattársaira,majd vissza rád.- Nos? Mit szólsz?
- Már alig várom!- mosolyogsz rá izgatottan.
- Akkor ez el dőlt! Holnap este hatra megyek is érted!- majd ki fut a többiekhez. " Kyaaaa! Életem első randija! Át kell majd hívnom a lányokat!" Gondolat menetedből gyors léptek szakítanak félbe.
- Öhmm föl írnád erre a lapra a címeded? Úgy, hogy nem tudom elég nehéz oda találni.- vakarja tarkoját kínosan és oda tartja éled a papírt egy tollal.
- Hát persze!- veszed el az íróeszközt tőle és el kezdesz kuncogni.
Sziasztoook! Itt is van egy Nishinoya x Reader ! Remelém tetszik nektek! Ha igen komment és csillag!⭐️ Holnap valószínűleg hozok egy anime véleményezést és utána pedig ki akarok rakni egy újabb oneshoot-ot úgyhogy van munka^^ meg ihlet is ezért nem lesz baj. Amúgy láttátok az AOT és a One Punch Man új részeket? Vélemény róluk?
További széépségesss napot nektek!
Bye bye!💕
