32.

91 16 11
                                    

Kis rosszkedvből kiinduló, egyre mélyebbre ásó szakadék bennem a depresszió. Elég egyetlen kellemetlen helyzet, rossz szó vagy pillantás ahhoz, hogy a keserűség méregként terjedjen szét a lelkemben, szép lassacskán, s aztán feldúlt lelkemmel egyre mélyebbre és mélyebbre zuhanok ebben a gödörben, amit saját magamnak ástam – egyre lejjebb rántanak sötét gondolataim.
Hogy milyen a kapcsolatom a depresszióval?
Rossz prostituált lehetek a szemében, akit ugyan újra és újra megkaphat, örökké sose lehet az övé...



Éj-ízű könnyekWhere stories live. Discover now