Örök szeretet egy család alapja

♡1/9.rész♡

Miután rátudtam venni Ronit hogy az a tojás amiből a rántottát készítette nekem, lehet hogy romlott volt végre leszállt rollam, és inkább úgy döntöttünk hogy inkább elmegyünk a boltba és veszünk valami péksütit. Gyorsan felltöztünk mind a ketten majd elindultunk. A kis apartmanunk amúgy nagyon jó hely. Komolyan mondom jobb ez a ház mint a szülői házam. Pedig ez nagy szó, hiszen egészen idáig úgy gondoltam hogy annál jobb nincsen. A település gyönyörű volt még kora ősszel is. A bolt csak pár utcára volt töllünk. Minkor odaértünk, én egyből a péksütiket támadtam meg, mivel már nagyon éhes voltam és minnél hamarabb szerettem volna nekikezdeni az ételnek. Roni valahol lemaradt. Kiválsztottam magamnak pár csokis fánkot, Roninak pedig fahéjas csigát néztem mivel az volt a kedvence.
Mikor ezzel megvoltam, nekiindultam megkeresni a szerelmem mivel már nagyon éhes voltam. Siettem elölre, majd észrevettem egy fiút. Egy fiút aki nagyon hasonlított valakire. Ronira. Neki is ugyanolyan árnyalatú haja volt, kék szem, kidolgozott test, és ugyan az az arcvonás. Egyedül a gajuk és a ruhájuk külömbözött. Gyorsan megkerestem Ronit, aki láthatólag csipszeket válogatott magának.

-Muci!-Kiálltottam pár méterre tőle.

-Mondjad baba.

-E...ee..ezt én szavakkal nem tudom elmondani, gyere és nézd ezt meg!-Meglepődve állt fel majd követett egészen odáig amég el nem értük azt a bizonyos helyet ahol az elöbb még ott állt az a bizonyos "Roni hasonmás". Hiába mert mostmár nem volt ott.

Helyette egy olyan 30-as éveiben járó nő állt ott. Azt hittem hülyének fog nézni.De nem.Mikor ránéztem a szerelmemre, láttam azt a meglepődött arcát.Azt ugyan nem tudtam mit néz hoszen egy 30x éves nő állt ott a soroknál és nézelődött. Majd elindult a nő felé. Egyre szaporábbak lettek a léptei.Nem értettem minek megy, de én viszont követtem.Mikor odaért megszólalt.:

--Anya te vagy az?-A nő csak megszeppenve állt. Látszott rajta hogy neki ez az egész nagyon hirtelen jött nem tudta hova tenni. Majd sírva fakadt, és megölelte. Én csak álltam, és vártam mikor magyarázzák el nekem hogy itt most éppen mi folyik.
Roni felém fordult, majd a derekamnál fogva magához húzott. A nő mikor megtörölte könnyektől áztatott arcát felémfordult,kart nyújtott majd üdvözölt.

-Szia Rieder Tiffany.Te meg gondolom a kisfiam barátnője vagy.-Tessék? A FIA? Most még is mi az isten folyik itt? Én ezt az egészet nem értem. Nyujtottam a saját karom majd én is illedelmesen bemutatkoztam:

-Kovács Cintia!-Én nem mondtam semmit hiszen nem sokat tudtam az annyáról csak annyit hogy még kis korában hagyta el.

-Ahogy látom neked sincsen magyar neved.-lepődött meg.

-Igen nekem apukám felöli papám annak idelyén angliából költözött ide.És ezért anyáék inkább hagyták ezt a nevet.

-Nagyon....-Nem tudta befejezni hiszen az a fiú aki nagyon hasonlít Ronira, most éppen Tiffany felé indult és megszólalt.

-Nem találok olyan vajat amit....-Itt már láttam hogy Roni sem érti ezt az egész helyzetet.A fiú is lesokkolva állt elöttunk és néma csendben álltunk lefagyva. Lehet hogy ez a fiú az ikertestvére? Mi folyik itt?Valaki már megmagyarázhatná nekem vagy nekünk...