Franciaország, Párizs
Azt mondják, hogy az idő segít felejteni, hogy kevésbé fog fájni. Én vártam, lassan egy hete arra várok, hogy végre ne fájjon. Tudom, hogy egy hét kevés, de azt reméltem, hogy nem fog már annyira fájni. Tévedtem. Annyi mindenben tévedtem. Azt gondoltam, hogy újra rám találsz, az íriszeimre, amibe beleszerettél. Ugye beléjük szerettél? Te hogy felejtettél el? Hogyan? Mond el kérlek a titkod. Az összeset. Tudni akarom, hogy hogyan, miért és mikor. Mindent mesél el részletesen. Talán, ha látom szemedbe a csillogást mikor róla beszélsz, akkor sikerül elfelejtenem. Mert igen, rájöttem. El kell téged felejtenem, hisz te is el tudtál engem. Vagy csak színészkedsz? Féltékennyé akarsz tenni? Sikerült! Szóval, ha ez volt a célod elhagyhatod őt. Hisz ő csak egy mellékszereplő a mi történetünkbe. Igaz? Vagy megint tévednék...
Mindenki rólatok beszél. Az új szerelmespár. A gimnázium királya és királynője. Mi is lehetnék császárok, de te őt választottad. Pedig még emlékszem mikor csak mi álltunk a folyosón és a zöld íriszeiddel szemeztem. Az a mosoly. Egy igazi csábító voltál már akkor is, sőt mióta ismerlek csábítasz. Úgy látszik nem csak én vettem észre azt a macsó lényed. Álmomban viszont még az enyém vagy. A mosolyodtól kezdve az egész lényed. Álmaimban velem vagy, és ott is maradsz. Nem engedem, hogy ott is elválasszanak minket. Ott legalább egyek vagyunk. Kár, hogy csak fantázia kép. Mikor reggel felkelek tudom, hogy te nem vagy velem, nem fekszel mellettem. Pedig ez lenne minden vágyam. Te. Te lennél a vágyam!
üzenem: FÁJ
__________________________
ESTÁS LEYENDO
Viszonzatlan szerelem✓
Romance„Nem tudom milyen, ha beteljesül a szerelem. A hiányodat ismerem, nem a jelenlétedet" A nagy üvegablakon kibámulva nézte a lány az Eiffel - tornyot . Milyen véletlen, hogy Párizsban, a szerelem városában nem kapja meg azt, akiért már évek óta oda va...
