Szent Johanna Gimi (máshogy)

≠Szeptember≠

Még mindig 8-a

„ Lefagyva álltam az iskola előtt. Az nem lehet! Csak viccel! Vagy mégsem? Istenem és így váltunk el!

Ilyen gondolatok voltak a fejembe és nemcsak nekem. Még mindig az iskola előtt álltunk. "
---------------------------------------------------
Senki nem bírt megszólalni. Mindenki csak állt és emésztette a hallottakat. Szörnyű emberek vagyunk.

–Tényleg elmegy Ausztráliába?-szólalt meg először Zsolti.

–Vajon mennyi időre?-kérdezte Dave.

–Mi van ha örökre?-kérdezi most Ricsi.

–Ilyet ne is mondjatok.-találtam meg a hangom.–Tudtam a múltja egy kis részét. Tudtam, hogy milyen emberek vették körül és én mégis egy gyökér voltam.-hajtottam le a fejem.–Hiszen csak barátokat akart.-nevettem fel kínosan.–Itt voltunk neki mi, én pedig egy félreértés miatt nem állok szóba vele és ti sem. Helyre kell hoznunk.-néztem rájuk, majd elindultam haza.

Ricsi velem jött. Nem szólt egy szót sem, tudta mi játszódik le bennem.

Annyira egy hülye vagyok! Mások társaságát fogja keresni, nem a miénket. Egy csomó másik srác fogja körülvenni. Az nem lenne jó.

Otthon gyorsan felszaladtunk a szobámba és ötletelni kezdtünk. Fel-alá járkáltunk, de nem tudtuk mit csináljunk.

–Mi lenne, ha egy nagy csokor fehérrózsát küldenénk neki?-ötletelt Ricsi.

–Tudod, hogy hol lakik?-néztem rá. Megrázta fejét.–Látod nem jó.

–Ez nem lesz így jó.-rázta meg a fejét.–Miért is voltál te arra a srácra mérges? Hiszen nem is tetszik neked Reni.-gondolkodott.

–Nem tudom.-néztem rá.–Csak dühít, hogy más srác van mellette.

–Mi a véleményed Reniről?-nézett a szemembe.–Őszintén!

–Nagyon kedves lány. Odaadó és tele van szeretettel. Gyönyörű mosolya van.-mosolyogtam.–A zöld íriszei pedig csodálatosak. El lehet bennük veszni.

–Neked bejön Reni.-jelentette ki.

–Nem is igaz.-vágtam rá gyorsan.
–Ó dehogynem.-nézett mosolyogva.–Nem hibáztatlak, jó csaj, de nekem nem jön be.-rázta meg a fejét.

–Igen, mert neked Virág tetszik.-jelentettem ki mosolygva.

–Ezt...Mi...Nem is!-dadogott össze-vissza és még el is pirult.

–Ne nézz hülyének.-forgattam meg a szemem.–Ha nekem tetszik Reni, neked akkor Virág. Látszik rajtad.-vontam meg a vállam.

–Inkább megyek, lassan vacsi és haza kéne érnem.-nézett az órára.

Lekísértem és elbúcsúztunk, majd visszamentem a szobámba. Sajnos visszatértek a gondolataim.

Olyan 15 perc múlva megszólal a telefonomon a Basket Case. Gondolkodás nélkül felvettem.

–Mondjad.-szóltam bele rekedt hangon.

–Nem hiszed el mit láttam.-Ricsi hangja izgatotsággal és döbbenettel volt tele.

–Na mit.-kérdeztem mosolyogva.

–Renit.-a név hallatán a mosolyom leolvadt és nagyot dobbant a szívem.

–Mi van vele?-hangom tele volt szomorúsággal.

–Éppen megyek az utca másik oldalán, amikor meglátom őt a ti utcátokban. Azokhoz a gazdag gyerekekhez ment be.