Szent Johanna Gimi (máshogy)

≠Szeptember≠:

Szeptember 23(Péntek) :
Cortez szemszöge:

  Egész nap izgatott voltam, le sem lehetett volna lőni. A srácok mindig röhögtek rajtam. Szerintük agyamra ment a szerelem. Szerintem, csak most kezdődik el.

Szokásosan az iskola előtt álltunk és beszélgettünk, mikor megláttam Renit, Virágot és Kriszt. Egy-egy puszival és öleléssel búcsúztak el, majd felénk vették az irányt.

Köszöntek és beálltak hozzánk beszélgetni. Renit tudtam csak nézni. Vajon hogyan fog kinézni ma? Kivel jön a bálba? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavarogtak a fejembe. Reni hirtelen körbenézett, ezért levettem róla a tekintetem.

Egész nap semmi érdekes nem történt. Ricsi mindig azon volt, hogyan verje ve a képét Dávidnak. Nem Davenek! Én ezen jól szórakoztak.

A nap unalmasan telt el. Az eszem nem itt volt, hanem messze. Nagyon messze. Utolsó óra után Reniék gyorsan távoztak is. Ricsivel hozzánk indultunk, hogy elkészüljünk.

A készülődésből az lett, hogy a földön Ps-tünk. Nagyi szólt ránk, hogy ideje lenne készülni. Egy fekete farmer és egy fehér ing mellett döntöttem. Ricsi is hasonlóan öltözött fel.

–Jók vagyunk így nem?-nézte magát a tükörben.

–Aham.-vontam vállatt.–Szerinted milyenek lesznek?

–Nem tudom.-motyogta.–Vajon kivel mehet Reni?-gondolkodott.

–Fogalmam sincs.-sóhajtottam.–Inkább induljunk el.

Lassan lementünk és elbúcsúztunk a nagyszüleimtől, majd a suli felé vettük az irányt. Sokan voltak a suli előtt, de én csak a mi társaságunkat kerestem, amit meg is találtam hamar. Tudjátok milyen.

–Na mizu?-kérdezte Macu hirtelen?

–Semmi különös.-vontam vállat.

–Jaja, csak tiszta ideg.-vihogott Zsolti.

–Kapd be!-forgattam meg a szemem.–Ricsi sem különb.

–Igen, már tikkel a szeme.-röhögött Macu.

–Fogd be japán.-szólt neki oda Ricsi.

–Állítólag mind a hárman jól fognak kinézni.-szólalt meg Dave.–Talán túlságosan is jók.-suttogta maga elé.

–Inkább menjünk be.-sóhajtott Ricsi.

Mindenki elindult befelé. Egész jól fel volt díszítve a suli. Minden őszi színben játszott. A tornateremhez érve bemondtuk a nevünket, majd indultunk is fel a lelátora. A harmadik és negyedik sort elfoglaltuk és így beszélgettünk.

Idő közben megérkezett Kinga és Dani, akik egészen jól voltak felöltözve. Jól állt Kingán a halvány rózsaszín ruha. Virág és Dávid is megérkezett pár percel utánuk. Virág fehér ruhája nagyon jól nézett ki. Ricsinek is nagyon tetszett, mivel tátott szájjal figyelte a mosolygós lányt.
–Csukd be a szád haver.-vigyorogtam.

Az ajtó hirtelen újra kinyílt és mindenki odakapta a fejét. Az ajtón Kolos lépett be Reni társaságában. Az állam a padlót verdeste. Ezek együtt jöttek? Ő hívta el? Aztán végig néztem Renin és a szám tátva maradt.

Gyönyörű lilás-rózsaszines ruhája kiemelte az alakját. A haja tökéletes volt. A sminkje pedig káprázatos. Mosolya levakarhatatlan volt.