*Calum szemszöge*
"Mehetünk" mondta szigorúan Hope, mert még mindig mérges volt ránk.
"Igenis" válaszoltunk egyszerre Ashsel és elkezdtünk katona lépésekben menni a kocsihoz.
"Één akarok vezetnii" nyafogott Jess, de nem engedtem.
"Álmodban, majd ha lesz jogsid baba"kacsintottam rá. Igazából kedves csaj Jess csak kicsit olyan nyafogós. Elindultunk a plázába új telefont nézni, de persze egy nem kívánt személlyel találkoztunk össze.
"Ohh szia Calum és a csatlósai" mosolygott ránk Sarah. Tudtam, hogy soha sem szerette a barátaimat.
"Látom nem sokat válltoztál"válaszolt neki Ash flegmán. Már mentünk volna el amikor az a bányarém visszarántott.
"Ne feledd Calum előlem nincs menekvés"suttogta a fülembe egy 'ördögi kacajjal'.
"Nagyon félek"tettettem a félénk fiút és visszafutottam a többiekhez.
"Mi volt?" kérdezi Hope.
"Semmi csak majd eljön értem az a mumus" nevettem és utána bementünk egy mekibe.
~~~
*Hope szemszöge*
Megvettük a telefont bár elég nehezen bírtunk a fiúkkal a boltban, mert állandóan utánozták az eladót aki bemérgesedett és nem segített, ezért mindig új embert kellett keresnem.
"Naa hazaértetek? Már féltem, hogy nem csinál nekem senki kaját" fogadott 'kedvesen' minket Michael.
"Hát akire vártál nem is fog neked főzni"válaszoltam és felmentem a szobámba.
"Sziaa Hope megyek hazaaa"ordított fel Jess és már be is csapta a bejárati ajtónkat. Ha így fojtatja ki fog egyszer esni az a szerencsétlen ajtó. Gyorsan beizzítottam az Iphone 5c-met ami sima fehér színben pompázott.
"Hella bejöhetek?" jött be Cal és a választ meg nem várva ráugrott az ágyra mellém. Áhh fiúk.
"Figyu fontos témáról lenne szó."váltott komolyra.
"És mi lenne az?"
"Szóval, hoogy a szüleim már rég óta szeretnék, ha lenne egy normális barátnőm és"
"A lényeget" siettettem.
"Lennél egy hétre az állbarátnőm amíg meglátogatnám őket?" mosolygott el pimaszul a válaszomra várva.
"Tessék?" esett le az állam.
"Kérleek csak egy hétről lenne szó" könyörgött azokkal az óriási barna bociszemeivel, amiknek én nem tudok ellenállni.
"És mégis mit csináljak? Majd csókoljalak meg?"röhögtem ezen a nevetséges kérésen.
"Akár...azt is csinálhatod...akár most"nézett mélyen a szemembe.