Loki elveszett naplója [Befejezett]

7. nap

Végtelenül elegem van.
Atyámnál jártam, de semmi sem változott. Szendereg, magában hortyog, ábrándozik, ki tudja mikor tér magához. És amíg ő mozizik én itt szívok a rám testált háborúval, meg zavargásokkal.

Anyám nem is mozdul mellőle, minden idejét vele tölti, én meg, ha váltani szeretnék vele két szót, poroszkálhatom át a fél palotán. Pont erre van időm.
Kész szerencse, hogy nem kaphatom rajta őket semmi "olyan" dolgon. Na, az odavágna, egy kis tesó, az kell ide.

Visszatérve. Anyám még mindig halál türelmes, és tele van szeretettel atyánk irányában. Yggdrasil összes fényéért se hagyná magára, még álmában sem.
Mellettem, soha senki nem fog ennyi ideig kitartani. Na, ja. Ki tudna szeretni, egy szörnyet?

Kérdeztem anyámat a hazugságukról, ami mellett ilyen sokáig kitartogtak. Vigasztalni próbált, azt állította:
Így is a családtagja vagy Loki, nem számít, hogy jégkockák csorognak az ereidben.
Hazugság. Pontosan tudom, hogy az eszetlen bátyámba fektették minden bizalmukat, ő kapná a koronát, még ha a ragnarök fenyegetne is. Esküszöm, ha ezek után a segge valaha is az aranytrónhoz ér, oda fagyasztom. Aztán csontsoványra terpeszpekedhet rajta, az se érdekel.

De tény, hogy atyánk visszavárja, és amint teheti, egy csapásra mindent megad neki.
Szóval, cselekednem kell. Megakadályozni Thor visszatérését, amíg be nem bizonyítom, atyánknak, hogy én vagyok az alkalmasabb, és méltóbb az uralkodásra.

A terv végtelenül egyszerű.

Ide csalom Laufeyt. Megölöm anyánk szeme láttára, egyben megvédem atyánkat tőle. És, ha minden klafa, felperzselem a Jötunöket a Bifrösttel.
Egy kis globális felmelegedés hatására, mind pocsolyává olvadnak, és ezzel együtt limitált kiadású jégóriássá avanzsálhatok.

Remek terv.

Egyedi leszek, és megismételhetetlen.

Zseni vagy Loki.