Loki elveszett naplója [Befejezett]

25. nap

Három órát, ha töltöttem a Jégvilági palotában, abban a lepusztultan sivár, végtelenül unalmas és koszos kis porfészekben, és olyan durván cidri van, hogy nadrágomba fagyott a bizonyos délceg és nemes tagom odalent. Igen. Pontosan.
Úgy hogy iderendeltem az egyik új szolgálólánykát, Sigynt, hogy lehelgesse kicsit... Aztán lett abból több is. Remekül kézbe vette a dolgokat, érted, hogy értem. Ráadásul szemrevaló leányzó, és csillagos ötös a technikája. Megtartom.

Visszatérve a melóra. Az igazi apám egy elmeroggyant... még jó, hogy Asgardban senki nem tudja mi van, mert letagadnám! Én szégyellem magam helyette. Laufey sötétebb és ridegebb, mint egy koporsó belülről. De komolyan. Mindent bekajált, amit hazudtam neki, ráadásul elsőre!
Nem is értem, Odin mit szarakodott velük egy életen át...
Már olyan rémképeim is támadtak, hogy Odin meg Laufey, értitek... Laudin. Nornák kebleire, remélem nem Laufey az anyám, vagy levetem magam Bifröstről...

Uh, elkalandoztam. Mindent összevetve, most már tudjuk, hogy az én formás fenekem való az Asgardi trónra. El is kezdtem az ülést a méretemre faragtatni, mert az az aranycucc rémesen kényelmetelen a popsimnak.

De a lényeg. Térültem-fordultam Jötunheimen, megegyeztem a jégagyúakkal, és ha minden tervek szerint halad Laufeyt holnap estére pocsolyává lágyítom, és ha ne adja Yggdrasil Odin is megmurdel, leírom hadi veszteségnek.

Holnap tartok egy hulla jó partit.

Szorítsatok!