Bursting - Kitörés

8.

- FELEMÁS BAROM! - Egy eszeveszettül hangos kiáltástól zengett az egész kollégium. Todoroki a lépcső második fokán állt, zavartan fordult vissza az őrjöngő sündisznóhoz.
- Mi az, Bakugo?
- MI A FASZ VAN, HOGY A HÍRVIVŐ SZAROM LETTÉL?! CSICSKULÓ BUZI! - Minden egyes szavánál újabbakat robbantott és közekebb sietett hozzá. Todoroki a "buzi" szót meghallva megajándékozta egy gyilkos pillantással.
- Ez a szó olyan, amit nem viselek el. - jelentette ki Shoto villogó szemekkel.
- Mit tudsz tenni ellene, heh? Mindketten tudjuk, hogy az vagy - morogta ellenségesen Katsuki. Todoroki megpaskolta Bakugo haját, mire ő döbbenten megmerevedett. Ennyi elég is volt, hogy jég vegye körbe mindenhol, kivéve az arcát.
- Azonnal engedj ki vagy... - kezdte volna újra a fiú, de az égett arcú megpaskolta a homlokát és a mögötte levőkre nézett. Mind tátott szájjal meredtek rá, Momot leszámítva, aki ehelyett könnyekben tört ki és Jirouhoz bújt.
- Nos... - túrt bele idegesen a hajába Todoroki. - Bakugonak hála mind tudjátok, mi? Miért pont akkor kellett ezt csinálnod, amikor tényleg mindenki itt volt a nappaliban? - motyogta panaszosan a jégtömbe zárt idiótának, aki addigra lenyugodott és nem is próbálkozott a kiszabadulással. Bűntudatosan meredt maga elé.
Shoto a továbbra is lefagyott osztalytársait figyelte - mintha csak használta volna rajtuk az erejét.
- Van bárkinek ellenvetése? - vonta fel a szemöldökét. Ő is meglepődött milyen jól kezelte a váratlan helyzetet. - Mert ha van is, leszarom - közölte. Erre többen is kapkodni kezdték a levegőt. Todoroki tényleg kármokodott? Úgy tűnik elég hamar eltanult pár dolgot Bakugotól.
Ezután minden gyorsan történt: Katsukit kiolvasztotta, eközben a többiek elsiettek mellette - néhány lány megpaskolta a karját és biztosította őt a támogatásáról, Mina pedig vicceskedve megjegyezte, hogy kár, hogy egy ilyen helyes srácnál ő nem pálya. Illetve, Shoto nagyon remélte, hogy csak viccelt.
Utolsónak Uraraka és Izuku maradt. A többiek már rég elmentek, maguk után csak pár kedves szót, érintést vagy még annyit se hagyva, de ők még mindig ott álldogáltak, zavartan, a földet pásztázva. A két fiú - immáron egyik se volt jégtömb - értetlenül és kissé idegesen várta, mit fognak mondani.
- Todoroki-kun... - motyogta halkan Ochako. - Tudom, hogy nem akartad ezt, de boldog vagyok, hogy tudhatom... - mosolygott kedvesen, majd átkarolta. Pár másodperc elteltével el is lépett tőle. - De mondd... ti Bakugoval együtt vagytok?  - Mikor ezt kimondta, mindhárom jelenlevő fiú arcába futott a vér.
- Mi va'?! - horkantott fel Katsuki felháborodottan. - Én nem vagyok meleg, gombócfej.
- I-izé, Kacchan - igyekezett mosolyt erőltetni magára Izuku. - N-ne vedd sértésnek, de az utóbbi pár napban egész sokat beszélgettetek é-és a tekintetetek, meg a-hogy viselkedtek... - próbálta elmagyarázni.
- Igen! - bólogatott Uraraka. - És vele is egyre többször vagy kedves, mint Kirishimával! Barátok lettetek!
- Ezen van a hangsúly - közölte a fiú. - Barátok. Pontosabban még azok se. És ha valaha is egy fiúba szeretnék bele, az biztosan nem ő lenne - jelentette ki, azzal elviharzott. A három zavart középiskolás tekintete találkozott. Shoto fáradtan elmosolyodott.
- Szeretnétek, ha elmesélnék nektek néhány dolgot? Már ha titokban tartjátok. - Azt persze ki tervezte hagyni belőle, hogy Katsuki ki után epekedett és hogy az illető fiú. Bár a másik kiterítette az ő titkát mindenki elé, nem direkt tette, és igazából Shoto nem is nagyon bánta. Ez volt ő. Senki véleménye nem tudta már izgatni - főleg az apjáé nem.
- Igen! - vágták rá Dekuék. Ideje volt valami csendesebb helyre menni.

Hey! Mozgalmas hét volt ez 0 ihlettel és nem mellesleg idővel, ezért kicsit megkésve érkeztünk el ide. Jelenleg nincs raktárban rész, ezért nagyon remélem, hogy nem hagy el az újonnan jött ihlethalmom. 🥰
Veletek mi újság?