SzJG másképp

6

...és akkor
Megláttam. A kapunknál állt, zsebredugott kézzel. Kusza haját megviláhította a lámpa fénye, így kávészínűen csillogott. Az ajtónk csukódására megfordult, és feszülten lépett egyet felém.
- Reni, meg tudom magyarázni - arcán aggodalmasságofmt véltem felfedezni.
- Cortez, nekem nem kell magyarázkodnnod. Nem függsz tőlem. Ezt te is tudod. Bárki is volt az a lány, boldog vagy vele, biztosra veszem. Semmi késtségem nincs affelől, hogy ne tudnád megmagyarázni, bár nem tartozol vele. - magyaráztam szomorú mosollyal az arcomon.
- Először is. Szeretném megmagyarázni, nem hiába vagyok itt. Másodszor. Az a lány Viki, az exem. Nem mellesleg irtó nyomulós, és nem bírja felfogni hetedik vége óta, hogy nem vagyunk együtt. Akkor is csak azért jártam vele, mert... nem is tudom. De azt igen, hogy a te ellentéted. És elmindanám, hogy nagyon nem voltam vele boldog. Nem volt meg köztünk a megfelelő...tűz. Hogy úgy mondjam. - közelebb lépett, és úgy folytatta. - Te nagyon szép vagy, ugye tudod?
- Ennek semmi értelme, Cortez - suttogtam. A közelében erőtlen vagyok, a kék szemei elvarázsolnak, illata beférkőzött az orromba, és nem tágított. Kényszerítenem kellett magam, hogy ne túrja bele önként a hajába. Pedig olyan szívesen megtettem volna! Hirtelen megfirdultam, és bevágtam magam mögött az ajtót. Menekültem. Féltem, hogy csalódok. Ekkor kopogtattak.
- Igen? - nyitottam ki az ajtót.
- Reni, kérlek, csak hallgass meg! - kérte Cortez. Mivel anyuék már elmentek a hálójukba fürdeni, aludni, vagy kitudja (nem ér risszra gondolni), ezért beengedtem Cortezt. Ott álltunk, egymással szemben, egy méterre a másiktól, egymás szemébe bámulva. Megfogta a kezem, és közelebb húzott magához. Megsimította az arcom, és felém hajolt.
- Reni, nem láttad a tusf... ó, bocsánat! - lépett ki anyu a fürdőből, mire szétrebbentünk. - Valamig megzavartam? - húzta fel a fél szemöldökét mosolyogva, mire megrázom a fejem.
- Csak... beszélgettünk...itt, ketten... ja - makogtam össze-vissza mutogatva, mire anya megrázta a fejét.
- Csak annyi, hogy nem láttad a tusfürdőmet? Egész véletlenül? - tért vissza az eredeti témára azonnal.
- Szabadlábon van - tartottam vissza a nevetésem. Anya nem volt humoros kedvében, így csak a szobám felé intettem, végignéztem ahogy bemegy, előveszi, majd kihozza a szappant, és újra eltűnik a szobájában.
- Csak beszélgettünk, mi? - mosolygott Cortez szemtelenül.
- Ki kéne menni, mielőtt még apu is rajtakap minket - húztam el a számat. Miután becsuktam magunk mögött az ajtót, újra a fuí felé fordulok.
- Gyönyörű vagy - suttogta. Olyan közel hajolt, hogy lehelletét éreztem a bőrömön.
- Igen? - kérdeztem bizonytalanul. Bólintott, majd közelebb hajolva olyat tett, amit nem fogok tudni elfelejteni. Ezzel egyik lány sem tudna elaludni, olyan gondolat. Magához húzott, a derekamra csúsztatta a kezét, és ajkamra tapadt. A szája perzselő táncot járt az enyémmel, a kezét a derekamon pihentette, én meg beletúrtam barna hajába.
- Holnap találkozunk - mosolygott rám, és otthagyott az érzelmeimmel.

Fürdés után az ágyamban pihentem ki a napot. Hogy lehet ennyi érzelem egy napban? Ezzel a gondolattal aludtam el.

Szeptemrer 1. Kedd

Az ébresztő keltett fel. Suli. Szuper.
Semmi kedvem nem volt felkelni, mégis megtettem. Felvettem a mai szettem, elraktam egy füzetet meg egy tolltartót a táskámba, majd elindultam reggelizni. Lent anyut találtam. Felhőket kergetett a laptopján.
- Ciklon, anti-ciklon - hajtogatta magában. Egy csésze kávé és egy piritós után elköszöntem a szüleimtől, majd kiléptem az ajtón.
- Szia - köszönt egy hang, mire megugrottam ijedtemben.
- Hát te? - kérdeztem értetlenül.
- Nem jöhetek a barátnőm elé? - kulcsolta össze az ujjainkat. A szavaira msolyra húzódott a szájam.
- Akkor... mi most... ketten - kerestem a szavakat, ami a kora reggeli időben nem sikerült fáradt agyamnak.
- Nagyon úgy látszik, de ha jobban tetszik így... Rentai Renát, lennél a barátnőm? - kérdezte egy percre megállva, mire bólintottam.
- Igen - csókoltam meg. Hihetetlen. Ha ezt valaki egy héttel ezelőtt mondja nekem, a gyógyintézetet ajánlom neki. Három nap alatt szerettem bele egy eszméletlenül helyes, kedves, jófej fiúba. A nap unalmasan telt. A diri beszéde után Máday konkrétan lefejelte a kamerát, majd ordítozott egy sort. Majd ezután négy ofő, tele diktálással ebédszünetben aztán az árkádok alatt bandáztunk a ,,menőkkel" akik folyton beszólogattak nekünk. Cortez végig szorongatta a kezem, és intenzív jeleit adta a járásunknak. Volt egy fiú, asszem Levente, aki folyton rámmosolygott, rámkacsintott, és ezen tevékenysége egy idő után nagyon idegesítővé vált. Annyira, hogy elmentem a büfébe, hogy végre kiszakadhassak ag ördögi körből. Amikor a büfénél a sorba álltam, Levente rántott ki onnan.
- Mit csinálsz? - kiáltottam rá dühösen. Egy emberek nélküli folyosóra húzot, és úgy látszott, minden erőmből ellenállhatok, nem enged el.
- Az enyém leszel - tolt a falnak.
- Neh, ez fáj - próbáltam meg letolni kezeit a derekamról. Nem sikerült. Ördögi vigyorral hajolt felém, és készült, hogy megcsókoljon. Elfordítottam a fejem, mire betolt egy terembe. Most meg fog erőszakolni?
- Corteeez! - kiabáltam, de a fiú nem akaródzott megmenteni. - Segítsééég! Valakiii! Ááá! - Levente lefogott, íg csak vergődni tudtam. Ekkod halkan kitárult az ajtó, és Cortez lerántotta Leventét a földre. Odabújtam a barátomhoz, mire megölelt.
- Egy napja se járunk, már is el akarnak venni téged tőlem. - suttogta, majd megcsókolt.
Innentől Cortez mindiv mindenhová velem jött, aminek nagyon is örültem. Úgy éreztem, törődik velem valaki. És hogy szeret. Tényleg szeret. Úgy igazából. Miután vége lett a sulinak, elmentünk a mekibe, ahol a naphoz hasonlóan sokat sztorizgattunk, nevettünk, és beszélgettünk. Volt amikor szinte megfulladtam, mert Zsolti feldugta az orrába a sültkrumplit. És ezzel játszott, hogy mennyi a rekord, amit me tud helyezni az orrába. Tökéletes elfoglaltság, díjaztuk is. Aztán amikor a hangosságunm miatt az ötödik rászólás miatt kiküldtek minket az étteremből, szinte már fetrengtünk. Cortez ezután hazakísért, és egy hosszú csókkal elköszöntünk. Bepakoltam holnapra, letusoltam és fáradtan, élményekkel tele dőltem az ágyamba.

Itt egy újabb rész! Remélem tetszik! Ha igen, Vote!
Puszi                                   Johi