SzJG másképp

7

Szeptember 2. Szerda

Reggel fáradtan keltem. Nyújtózkodtam egy kicsit, majd kómás fejjel, ásítozva a fürdő felé vettem az irányt. Magamra kaptam egy farmert és egy ,,Wake up!" feliratú fehér pólót, megcsináltam a sminkem (a szokásos szempillaspirál, és szájfény), majd a táskamat felkapva lerohantam a lépcsőn. Anya most is a gépe előtt ült, és valamit nagyon nézett. Leültem az asztalhoz, és megittam a kávém, majd megettem a rántottát, és adtam anyának egy puszit.
- Jó reggelt, édesem - nézett rám anya elképedve. Azt hiszem, eddig nem us vett észre.
- Megyek, mert elkésem - öleltem meg, majd felhúztam a Conversem, és kiléptem az ajtón. Mélyen magamba szívtam a kora őszi levegőt, majd tovább mentem a kapuhoz. Cortez a keritésnek dőlve várt engem.
- Szia - köszöntem neki.
- Szia - megfogta a derekam, magához húzott, és megcsókolt. Meg tudnám szokni ezt a köszöntést. Összekulcsolt kézzel tettük meg az utat a suliig. Ott megálltunk a többiek előtt, és nagyon úgy látszott, hogy épp egy vita kellős közepén vagyunk.
- De egy akkora idióta vagy! - kiáltotta Kinga Zsoltinak.
- Nem! Ez csak egy poén! - vágott vissza Zsolti.
- Dave nem tud mit csinálni ennyi kajával! Ez tiszta pénzkidobás! Pazarlás! - őrjöngött a lány, majd beviharzott az ajtón.
- Mi történt? - kérdeztem pá perc után Zsoltitól.
- Poén volt! - hajtotta le a fejét, majd a szomorúsága nyomtalanul eltünt, és elkezdett mesélni - Rendeltem neki két pizzát. Nem akkora, hogy egy világhírű problémát lehetne belőle csinálni, egyáltalán nem. Bem értem, hogy Kinga miért védi ennyire Davet! - tárta szét a karját. Ekkor érkezett meg Virág. Azonnal egymás nyakába ugrottunk, és megelégelve a fiúk beszélgetését elengedtem Cortez kezét, majd bementünk az épületbe. A portán felmutattuk a kártyát, majd az aulán is átvágtunk.
- Bencze Virág! Megvakulok a sok színtől, amit hordasz! - Máday azonnal nekünk ugrott, majd elkezdett kiosztani, utalva virág narancssárga pink gatyájára, és a batikolt kékeszöld pólójára. - Rentai, öltözz fel, egy szár semmihez így is hideg van! - mutatott az egy szál pólómra, és szakadt farmeromra - Több a szakadás, mint az anyag! - ordított, majd intett, hogy mehetünk. Látványosan megforgattam a szemem, amit Máday is észrevett, és felmentem a lépcsőn. Megkerestem a 21-es termet, kivettem a cuccom, és Vurággal ag oldalamon bementem a terembe. Ott teljes káosz fogadot: Andris és Robi a tévét szerelték, és közben hangosan ordítottak egymásnak. Gábor és Jacques a két rockert túlkiabálva próbáltak beszélgetni.
Az első óra előtt még beszélgettem Virággal, majd bejött a matek tanár. Gazdagot már tegnap megismertük, mert benyitott a terembe, nem tudta hol az osztálya. Nem zavartatta magát, azonnal nekiállt, és bemutatkozott. Szóval most jöhetett vele egy dupla matek. Ilyenkod lőném fejbe magam! Mindegy. Nagyon unalmas volt, bár én mindig hátrafordulásztam Cortezhez, aki életben tartott. Így telt tehát az első matek. Aztán kimentünk az udvarra, és odaálltunk az árkádok alá. A nap sütött, úgyhogy feltettem ag eddig a fejemen pihenő napszemcsimet, és körbekémleltem ah udvaron. A fűben nagyobbak kisebb csoportokat alkotva beszélgettek, a padon az örökös késő, Arnold bújta a könyvét, és mellette focilabdát gurigattak, rugdostak még a felsőbb évesek. Az árkádok alatt, ahol mi is álltunk, körénn gyűlve röhögtek az osztályok, és pár lány is csatlakozott. Na, azt azért azt hozzátenném, hogy ők féltékenykedve, és irigyen méregettek, lenézően mértek végig, közben azt suttogták, hogy ,,mit eszik ezen Cortez?" ,,lehetnek kicsit csinosabb" stb. Hát köszi. Eldöntöttem, hogy holnaptól egy önbizalomteljes, csinos, jó alakú Renit fognak maguk előtt látni. És ez rámfér, és nem azért csinálom, mert szóltak érte.
A nap további része unalmasan telt. Az összes tanár az agyamra ment a folyamatos magysrázásával, és a hetedik óra végére már teljesen leszívták az agyamat. Suli után Cortezzel kézenfogva indultunk el haza. Aztán, ahogy a kapunk elé értünk, hosszasan megcsókolt.
- Reni, mondanom kell valamit - nézett mélyen a szemembe.
- Igen? - nyeltem nagyot.
- Szeretlek - suttogta, majd megint megcsókolt, szenvedélyesen.
- Én is szeretlek - döntöttem a homlokomat az övének, és újra az ajkinak tapasztottam szájamat. Annyura jó volt érezni, ahogy közel van hozzám. A karjaimat a nyaka köré fontam, ő meg a csípőmért nyúlva közelebb húzott magához. Szorosabban öleltem át, at egyik kezemet a mellkasára vezettem, másikkal meg beletúrtam a selymes puha, barna hajába. Mikor elváltunk egymástól, beléptem a házba, és a konyha fele vettem az irányt. Éhségem leküzdése érdekében készítettem magamnak egy szendvicset. Felmentem a szobámba, és tanultam. Magoltam, írtam, házit csináltam, majd megint magoltam, és írásbeli leckét csináltam. Mikor kész voltam, már négy óra volt. Leültem a gép elé, és felmentem MSN-re. Kb. mjndenki elérhető volt, és mivel nem fejtetten jelentkeztem be, így be is ugrott pár ablak. Virág azonnal vudeóhívást indított, úgyhogy a chatablak megnyílásával elémtárult a hippi barátnőm látványa.
- Na? Rájöttél már, ki tetszik neked? - kérdeztem, újra felhozva a napon zöbbször is elhangzó kérdést.
- Reni, ez nehéz. Még magamnak sem merném bevallani az igazat - harapta be az alsó ajkát.
- Szóval tudod - bólogattam megértően. - Kivele! Ki a herceg? - nagy izgatottságomban észre sem vettem, hogy Zsolti újabb linkeket küldött valami irtó jó bandától, Gábor hívott, hogy Sudoku versenyezzünk (nem tudom, hogyan kell azt), és új jelölések sokasága halmozta el a Facebookom értesítés ablakát. Az egész iskola bejelölt, minden diák rámászott a falamra. Kommenteltek, lájkoltak, küldözgettek... egyszóval kész őrület volt. Az egyik fiú, valami Levi, folyton szivekkel halmozta el a kommentszekciót, és olyanokat írt, hogy ,,Gyönyörű vagy", egy sima fotóm alá, amin kávéval a kezemben mosolygok, vagy egy másik eset, amikor éppen gyakiztam, vagy versenyem volt, készült rólam pár profi fotó, és abból is kiraktam egyet, az alá olyat írt, hogy ,,Hű, de szépen táncolsz!😱😍 Fel ne borulj!", és nem hittem a szememnek. Fel ne boruljak? Ez most komoly? Na ne, erre ügyelni fogok, megígérem, hogy ezentúl vigyázok magamra, Levi! Ugye, érződik a szarkazmus?

A videóchat befeheződése után még feltettem pár RG-s képet az ,,RG" albumomba, és lementem a nappaliba. Ott porszívóztam, eltoltam pár bútort a nagyobb hely érdekében, és elkezdtem nyújtani. Utána hidaztam, kézenállóspárga, kézenállás, cigánykerék...stb. Hely az volt, szóval elfértem, nem vertem le semmit. Épp befejeztem, amikor zár kattanása hallattszódott az előszoba felől, és anya lépett be három szatyorral a kezén.
- Várj, segítek - pattantam oda, amikor az egyik éppen borulni akart. Lerakodtunk a konyhában, és anya levette a cipőjét.
- Mi ez a nagy tér? Gyakoroltál? - vont kérdőre.
- Igen. Andrea (az edzőm) azt mondta, hogy szeptember végén, vagy közepén majd kirakja Face-re az indítás időpontját, mivel, ugye nyáron szült, ezért nem voltak edzések ag iskolai szünetben - magyaráztam, anya meg bólogatott.
- Mi volt a suliban? - kérdezte.
- Semmi... ábrándoztam - mondtam, ezzel elárulva magamat.
- Igen? - vonta őssze gyanúsan a szemöldökét anyu.
- Igen... najó, elmondom. Együtt vagyunk Cortezzel - momdtam ki egy nagy levegő után.
- Az jó. Mikor mutatod be nekünk? - meglepődtem, hogy ilyen könnyen kezeli. A megkönnyebbülésem nem tartott sokáig, mert anyu, otthagyva a paradicsomkonzervet(?), rohant a nappaliba a kamaszkezelő könyvért. Nyáron beszerezték mind a tizenkét kötetet, és azt bújják. Szuper.
- Hát, nem is tudom. Apu nem szereti a pasi témát, szóval ha kezetfogna Cortezzel, a barátom újj töréssel mehetne az ügyeletre.
- Hát, apu tényleg nem kedveli a pasi témát - jött be a konyhába apu.
- Te meg... hogy... vagyis, mikor értél haza? - makogtam össze-vissza, mert bizony jól megkapom én a magamét.
- Az előbb. Elég ideje ahhoz, hogy halljam, a kicsi lányomnak barátja van. - rohant ő is a kamaszkezelőkhöz. Anyu nem lepődött meg.
- Hagyd, én majd elintézem. Szólok ha lész a vacsi - tett utalást arra, hogy menjek fel a szobámba. Ott aztán rajzolgattam szemeket, mindenfélét. Orrot, szájat, hajat. De emberi arcot nem tudok. Mindegy is.
Eltelt egy kis idő, mire anya szólt, hogy kész a vacsi. Mikor lementem, a feszélyezetz hangulatnak vége szakadt, és megszokottan beszélgetve ettünk. Mikor befejeztem a vacsut, elmosogattam a tányérom, jóéjt kívántam anyuéknak, és felmentem tusolni. Ezután lefeküdtem az égyembe, majd elnyomott az álom.

Sziasztok! Itt lenne egy újabb rész, kicsit rövid, de a következők remélhetőleg hosszabbak lesznek
Voteoljatok, ha tetdzik, és a véleményeteket nem felejtsétek megosztani velem kommentben. Puszi