Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál.Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, amit meglátott.Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszívű állat.Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is, mikor agyonverték.