A szenvedő és a szemtanúk

7.A szörnyek nem az ágy alatt vannak

7. A szörnyek nem az ágy alatt vannak

 

Az earl engem nem hívott be, így miután a lány belépett az ijesztő laboratóriumba, lementem vacsorázni. Nem sok étel maradt. Egyedül ettem, de kárpótolt, hogy Shannon szolgált fel. Még mindig gyönyörű volt. Sőt talán még gyönyörűbb. Ijedtsége a kislány miatt elmúlt. Megértem, miért félt. Én is láttam a Kört.

Evés után felmentem a szobámba, levetkőztem, majd elmentem és lezuhanyoztam. Nagyon jól esett, valahogy megkönnyebbültem. Utána forró törölközővel meggőzöltem az arcomat, majd megborotválkoztam. Nem volt nagy szükség rá, nem értem, miért tettem.

Délután kialudtam magam, így nem oltottam el a fényeket.  Pizsamába bújtam, majd a dohos polcokhoz léptem, és egy súlyos kötetet akasztottam le. Megpiszkáltam a tüzet a kandallóban, az éjszakák hűvösek Walesben. Lefeküdtem az ágyra, és a kandalló kellemes pattogását hallgatva elkezdtem olvasni.

A könyv a kastély történetét volt hivatott bemutatni. Voltak alaprajzok, amik inkább délután jöttek volna jól. Megtudtam belőlük viszont, hogy a nemrég épült kápolnával szemben van még egy épület, ami mostanra valószínűleg már romhalmaz.

A család elég régre nyúlt vissza. Nagyon sok earl élt már itt. Több száz oldalt lapoztam át keresésem során, mire megtaláltam az én earlömet. A szülei viszonylag hamar elhagyták az élőket, egyedüli gyerek volt, nyakába szakadt a hatalmas birtok irányítása. Az ember azt gondolná, hogy ha valaki örököl egy milliókat érő birtokot és valóságos milliókat is, az élet nem olyan szörnyű. Ezek a falak viszont ontják magukból a magányt. A fiatal earl pedig hosszú éveket húzott le közöttük egyedül, míg végre megtalálta a feleségét. Volt is egy kép a fiatal Lisaról, nem volt túl vonzó hölgy. A könyv szerint a házasság anyagi okokból jött létre. A két család vagyonát és birtokait volt hivatott egyesíteni. Lisa három gyereknek adott életet, a negyedik halva születet, és a nő követte őt pár nappal később. A halál dátuma viszont nem egyezett meg azzal, amit a szolgák mondtak nekem.

A következő oldal mindent megmagyarázott.

Az earl később újra nősült. Egy Marianne nevű asszonyt vett feleségül. Nem volt előkelő származású, de nem volt ki megakadályozza a frigyet, Lord Gower a környék mindenható ura volt. Ez már szerelmi házasság volt. Gyümölcsöt viszont nem hozott. Lady Marianne kétszer vetélt el. A második után észrevették súlyos betegségét. Valamiféle rák. Nem lehetett jól kivenni a könyvből. Foltos volt az oldal. Mintha eső csepegett volna rá. Vagy könnyek. Lady Marinanneről is volt kép. Gyönyörű nő volt. Apró, hegyes orr, parányi fekete, élettel teli szemek, vastag ajkak, göndör és művészien kócos sötétfekete haj. Csodálatos szépség. Nagyon emlékeztetett valakire, de nem ugrott be, kire.

Becsuktam a könyvet. Két nőt is elvesztett és három gyereket. Sok keserűség jár ezzel a kastéllyal.

 Elfáradtam kissé. Meglepett egy ilyen könyv létezése. Főleg az én szobámban. Valaki azt akarta, hogy megtaláljam és elolvassam. Kíváncsi voltam, ki írhatta. Az earl. Az én earlöm. Nem lepett meg.

Az éjjeliszekrényre tettem a könyvet, és reggelig békés álomba szenderültem.

A reggelit az asszonyokkal költöttem el teljes csendben az étkezőben, ami olyan üres volt, még úgyis, hogy új taggal bővültünk, hogy a villák és kanalak kongása a tányérok alján visszhangot vert.

Reggeli után egyenesen a könyvtárba mentem. A tegnap megtudott információk segítségével könnyen megtaláltam, hisz szinte szomszédom volt a terem.