elmegyek az edzőterembe, hajszolom magam egy ideig, aztán haza tántorgok.
éhezni akarok, a korgó hasamat hallgatni.
a kihagyott ebédemet turkálom vacsoraként.
anyukám velem szemben ül, beszélgetünk.
ide-oda tologatom a spenótot tányéromon.
Aztán.
Hirtelen valami átkattan.
"fuck it. enni fogok"
persze beugrik a sok thinspo, hogy milyen ormótlan a testem, és milyen jó lenne nyáron bikiniben, ha éheznék.
Aztán.
Emlékeztetem magamat a fájdalomra, az égő gyomromra, a fájó torkomra, amikor nem láttam.
elegem van, s bár gyűlölöm magam, és este az ágyban fogok sírni.
eszek.
rízst, tésztát és közben hánynom kell magamtól, hogy pont az ilyen kajákat kell magamba tömnöm.
sikítva üvölt a hang a fejemben, szitkozódik.
nem fogok bedőlni neki.
a halálomat akarja.
semmi jót nem akar.
sírni akarok, és a wc felé görnyedni.
NEM. NEM. NEM. NEM. NEM. NEM.
kását csinálok magamnak, csokit teszek rá, paplant húzok a gondolataimra.
(tudom gyűlölni fogom magam ahogy befekszem az ágyba.)
bazdmeg ana.
Ma én nyertem.
ESTÁS LEYENDO
behind the scenes
No Ficciónmilyen étkezési zavarral élni ? napló mindennapokról étkezési zavarral, idézetek, dalok, beszámolók. a könyv egy fele az étkezési zavarom "alatt" íródott, illetve a pszichiátrián való tartózkodásomról. immár 4 hónapja felépülésben vagyok :) minden o...
