Mit tegyek, ha szeretlek? [BTS ff.]

13. Az eső összehoz

Nagyot nyelve hagytam magára BonHwat, és csak arra tudtam gondolni, hogy bárcsak ne lenne közöm az egészhez...

A szobámba érve elővettem a telefonomat, amin már ott várt a sok-sok üzenet és nem fogadott hívás Kooktól.

"BonHwa hazaért épségben?"
"Otthon van egyáltalán?"
"Nem szerettem volna megbántani, azt hittem, hogy ő is ezt akarja."
"Remélem, te nem haragszol rám..."

Ahogy végigértem az üzeneteken, nagyon sok érzés kavargott bennem; haragudtam a nővéremre, Kookra, magamra. Bűntudatom volt, de egyben egy kis boldogságot is éreztem. Talán jobb lesz így mindenkinek. BonHwa nem csalhatja meg többé Kook-ot, én pedig figyelmen kívűl fogom hagyni őt. Vagyis, próbálom...

***

Az iskolába menet találkoztam JiMin-nel, aki meglepően kedves volt velem. Jól is esett, hiszen az azelőtti napon  történtek megviseltek egy kicsit. Megbeszéltük, hogy délután befejezzük irodalomra a beadandót, ami sikerült is. Nem éreztem magamat kellemetlenül, mert közben  sokat viccelődtük és anyáék sem voltak otthon, hogy mindenféle kerítőnőset játszanak.

—Kérsz inni valamit? - kérdeztem az egyik képet tanulmányozó fiút, ami a polcomon foglalt helyet. Hárman voltunk rajta: BonHwa, őt ölelve JeongGuk és én. Csak ott álltam. De az a mosoly az arcomon... Még fiatalabb voltam és Kook-ra sem úgy néztem. Mikor lett minden ennyire bonyolult?

—...zet kérek. - rántott vissza a valóságba JiMin hangja, akinek mondatának csak felét értettem.

—Mit? - kérdeztem zavarodva, majd hajamat mindkét oldalon a fülem mögé tűrtem.

JiMin-nek egy szelíd mosoly kúszott az arcára, amit azután kisfiús nevetés váltott fel.

—Így úgy nézel ki... - mutatott rám —Mint egy tünde. Vagy manó.

Ezt már sokszor megkaptam... Tényleg olyanok a füleim?

—Mit is kérsz inni? - hagytam figyelmen kívűl mondatát, de azért én is mosolyogtam még egy ideig.

***

Péntek reggel a szakadó esőben kellett indulnom a suliba, az egy szál esernyőmmel. A szél csak enyhén fújt, így nem volt esélye beverni az esőt a fejem felé tartott tárgy alá. Az aszfaltot bámulva lépdeltem az utcán, amikor egy autó lassított le mellettem. Oldalra nézve JeongGuk-ot fedeztem fel, ahogy az ismerős járművel felveszi a tempómat.
Tekintetmet gyorsan visszaszegeztem a betonra és gyorsítottam lépteimen. Ő is így tett, viszont közben az eső egyre jobban kezdett esni, a szél pedig erősödni.

—Befejezed végre a gyerekes viselkedést és beszállsz vagy folytatod még tovább, hátha elázol és beteg leszel megint? - szólt ki az autó ablakából, amit az imént tekert le teljesen.

Megállt és megvárta, amíg beszállok. Szándékosan hátraültem.

—Szóval... - kezdte, majd elindult. Eközben bekötöttem magam. —Hogy... hogy van BonHwa?

—Megvan. - mondtam egyhangúan.

Valószínűleg feltűnt neki is, hogy nincs túl sok kedvem beszélgetni vele, mert ezután egy ideig nem szólalt meg. A lámpa pirosra váltott, és ekkor észrevettem egy ismerős alakot, pont mellettünk.

—JiMin... - mondtam ki halkan nevét, az említett pedig abban a pillanatban felénk fordult.

Először Kook-ra nézett, aki a lámpa felé meredt, nem észrevéve őt. Aztán tekintetét hátravezette rám, majd hirtelen megint a kormánynál ülőre. JiMin arckifejezése pillanatok alatt váltott át dühösre, nem is értettem, hogy miért. Kook-ra pillantottam, aki egy félmosollyal az arcán nézett egyenesen a motoron ülő srác szemébe.

A lámpa zöldre váltott, JiMin pedig gázt adva motorjának, elindult a másik irányba.

Mi a...?

*JeongGuk szemszöge*
*Pár nappal ezelőtt*

A telefonom képernyőjére meredve ellenőriztem, hogy jó helyen járok-e. Thinking Cup, volt kiírva az épületre cifra betűkkel. Magabiztos léptekkel indultam meg az ajtó felé. Az ok, amiért itt vagyok pedig nem más, mint hogy beszéljek JiMin fejével. Tudom, hogy ide szokott járni szabadidejében, ezt a leparkolt motor erősítette meg igazán.
Belépve a helyiségbe a kávé aromája bekúszott az orromba és realizáltam, hogy milyen barátságos kis hely. Barátságos, kivéve az ablaknál ülő fiút, aki tönkreteszi nem csak a helyiség varázsát, hanem a Su-val alakuló kapcsolatomat is.

─────────────────────────
Hey hey hey~ Ki hogy viseli a karantént? Mivel ütitek el a szabadidőtöket? (Már ha van valami szabadidőtök a sok házi miatt, amit a tanárok mostanában előszeretettel dupláznak :')))  Remélem jól vagytok és próbálom hozni a részeket💜