kisujjak 💚 seongsang✔

☆nyolcadik☆

Yeosang annyira türelmetlen volt, hogy nem bírt egy helyben megállni. Elindult valamelyik irányba, aztán visszafordult, mert nem találta a gördeszkákat. Ezután másfele szaladt, Seonghwa pedig már a szemével sem tudta követni.

- Elnézést - lépett oda egy alkalmazotthoz. - Meg tudná mondani, merre találom a gördeszkákat?

Miután megkapta a választ, megkereste Yeosang-ot, és óvatosan a megfelelő irányba terelgette.

- Nézd, arra van! - mondta neki.

Mikor Yeosang meglátta a deszkákat, izgatottan felkiáltott, és odafutott hozzájuk. Tekintete egy fekete longboard-ra vetült, ami rögtön megtetszett neki. Közelebb lépett hozzá, majd végigsimított rajta a kezével. Ezután egyenként megpörgette a kerekeit.

Seonghwa megbabonázva bámulta a fiút. A fiatalabb teljesen elmerült a saját kis világában, úgy tűnt, mintha még azt is elfelejtette volna, hogy Seonghwa ott áll mellette. Óvatosan leemelte a deszkát a kampóról, ami tartotta, majd lerakta a földre, és ráállt. Ellökte magát, és ment egy kört az egyik sor körül.

Mikor visszaért Seonghwa-hoz, leszállt a gördeszkáról, megfordította, hogy megnézze, mennyibe kerül. Elkerekedtek a szemei, és legörbült a szája sarka. Nem volt túl vészes ára, de Yeosang épp most költötte el az összes pénzét az Így neveld a sárkányod 3 premier előtti vetítésére, úgyhogy nem volt egy vasa se...

Seonghwa észrevette, ahogy elkerekedtek a fiatalabb szemei. Yeosang már épp szomorúan vissza akarta tenni a kampóra a longboard-ot, mikor az idősebb megragadta a kezét. Yeosang teljesen lefagyott. Egy nagyon hosszú pillanatig csak álltak egyhelyben, miközben mindkettejük fején ugyanaz a gondolat futott át. "Most mi történik?"

Aztán Seonghwa maga felé fordította Yeosang-ot. Egy másodpercre csak egymást nézték, Yeosang közben jól el is vörösödött, amit a másik irtózatosan aranyosnak talált. Seonghwa elvette Yeosang-tól a gördeszkát, majd még mindig a kezét fogva, maga után húzva elindult a bejárat felé.

Yeosang először kissé bepánikolt, hogy ők most bizony el fognak lopni valamit, de aztán észrevette, hogy Seonghwa a pénztár felé vezeti. Ekkor viszont már egyáltalán nem értette a szituációt. Nincs pénze arra, hogy megvegye, akkor minek mennek oda a pénztárhoz?

Meg akarta kérdezni, hogy "most akkor mi van?", de mire megszólalhatott volna, már oda is értek, és Seonghwa odaadta a deszkát az eladónak.

- D-De Seonghwa...! - szólalt meg, mire ag idősebb csak csendre intette.

Mire Yeosang feleszmélt, már kifelé tartottak a boltból. Amint kiléptek, Seonghwa elengedte Yeosang kezét, akit addig magával húzott. A fiatalabb kérdő tekintettel nézett Seonghwa-ra.

- Tessék - nyújtotta oda Seonghwa a deszkát Yeosang-nak. - A tiéd.

- Na de...

- Csak fogd be, és vedd el! - fordította el a fejét Seonghwa elpirulva.

Yeosang is zavarban volt, de elvette a longboard-ot Seonghwa-tól. Nem tudta felfogni, miért vette meg neki a másik fiú.

- Mi-Miért...? - kérdezte. - Miért vetted meg nekem?

- Esküt tettünk, nem? - mosolyodott el az idősebb még mindig rózsaszínes árnyalatú arccal. - Hogy mindig ott leszünk a másiknak, ha annak szüksége van rá... Úgy éreztem, tartozok neked ennyivel.

Seonghwa ugyan nem akarta bevallani, hogy pontosan miért vette meg a gördeszkát, de ő maga teljesen világosan tudta. Szinte fizikailag fájt neki Yeosang-ot szomorúnak vagy lehangoltnak látni. Csak azt akarta, hogy a másik boldog legyen.

- Nem akarod kipróbálni? - pillantott fel Yeosangra, aki nem reagált az ez előtti mondatára, csak elvörösödve bámulta a földet.

- D-De - mosolyodott el a fiatalabb.

- Tudok egy jó helyet - mosolyodott el Seonghwa is. - Csak kövess!

Az odaút kissé kínosan telt, egyikőjük sem szólt egy szót se. Mindketten túlságosan zavarban voltak, és féltek, hogy valami hülyeséget mondanak. Yeosang egész végig csak Seonghwa hátát bámulta, nem is figyelt arra, hogy merre mennek.

- Itt is vagyunk - jelentette ki az idősebb, mire Yeosang végre felnézett.

A kedvenc parkjában voltak, ott, ahova a múlt héten is eljött, mielőtt a balesete megtörtént volna. Azért is szerette ennyire azt a helyet, mert volt ott egy gördeszkapálya, és Seonghwa-val most pont előtte álltak.

- Gyerünk, menj vele egy kört! - vigyorgott rá Seonghwa. - Szeretném látni, hogy megy.

- Csak úgy mondom, egy profival állsz szemben! - viccelődött Yeosang. - Nem, amúgy nem vagyok olyan jó... - tette hozzá szégyenlősen.

- Meglátjuk - veregette meg a vállát Seonghwa.

Yeosang egy másodpercet sem várt, ráugott a deszkára, és már száguldott is. Olyan ugrásokat és trükköket csinállt, hogy Seonghwa-nak tátva maradt a szája. Mikor Yeosang visszament hozzá, nagyon megdícsérte, mire a fiatalabb ismét elvörösödött.

Ezután Seonghwa intett neki, hogy kövesse, és leültek egy padra. Yeosang nekitámasztotta a longboard-ját, majd teljes figyelmét a másikra irányította.

- Yeosang... - kezdte bizonytalanul az idősebb. - Szeretnék beszélni veled valamiről.

- Igen?

- Én... Hallottam, amit Yunho-nak mondtál rólam...

A/N: Ömm 😅 véletlen publikáltam, mikor még egyáltalán nem volt kész, ezért kaphattatok hamarabb is értesítést...