☆tizenharmadik☆

268 25 2
                                    

"Kedves Seonghwa...
Sajnálom, hogy ennyit raboltam az idődet. Ha elmondtad volna, hogy barátnőd van, békén hagytalak volna. Ne haragudj, ha elutasítóan, hidegen viselkedek veled mostanában, csak kell egy kis idő, hogy feldolgozzak mindent... Örülök, hogy találkoztál valakivel, akivel jól érzed magad. Nekem csak ez a fontos. Ha te boldog vagy, én is az vagyok.
A legjobbakat kívánom nektek,
Yeosang."

Seonghwa beharapta az ajkát, a kezei remegtek. Ezt aztán nagyon elcseszted, Seonghwa! Szóval ezért viselkedett Yeosang olyan furán mostanában.

- Te megcsaltad?! - kiáltott fel Wooyoung, majd elkezdte csapkodni Seonghwa karját.

- Állj-- Állj már le! - szólt vissza a legidősebb szintén emelt hangon. - Ha tudni akarod, mi történt, hívd fel a menedzsert! Én most megyek, és megteszek valami fontosat, amit már nagyon rég meg kellett volna tennem!

Seonghwa a kezében a levéllel odaszaladt Yeosang és Wooyoung szobájához, majd bekopogott, és óvatosan benyitott. Yeosang még mindig a falnak dőlve ült egy paplanba bugyolálva. Már elapadtak a könnyei, de a nyomuk meglátszott az arcán. Mikor Seonghwa belépett, a fiatalabb szipogva nézett fel rá.

- Hyung... Mit keresel itt? - kérdezte szomorúan.

- Beszélni szeretnék veled! - válaszolta az idősebb, óvatosan közeledve a másikhoz.

- Hagyj most egyedül, kérlek... - mondta elhaló hangon Yeosang, de Seonghwa Yeosang kérése ellenére is leült a fiú mellé.

- Engedd meg... Engedd meg, hogy elmeséljem, mi történt! - fogta meg Yeosang kezét Seonghwa. - Hallgass végig, kérlek!

A fiatalabb beletörődően bólintott, de elhúzta Seonghwa-tól a kezét. Seonghwa sóhajtva gondolt vissza arra a napra, majd belekezdett a mesélésbe.

...

Seonghwa a mellékhelyiség felé vette az irányt. Nagyon jól érezte magát a fellépés közben, viszont már alig várta, hogy hazamehessenek, és Sangie-val összebújhassanak a kanapén. Mikor végzett, kilépett a mosdó ajtaján, és rögtön meg is tántorodott, ugyanis egy lány állt előtte.

- S-Szia Seonghwa Hyung! - üdvözölte a lány, és meghajolt.

- H-Hello...?

Seonghwa kissé össze volt zavarodva. Nem emlékezett, hogy találkozott volna már ezzel a lánnyal, de a másik teljesen úgy viselkedett, mintha már rég ismernék egymást. Ekkor a lány előhúzott egy vastag füzetet a táskájából, és Seonghwa felé nyújtotta.

- Nagyon tetszett az előadás! Aláírnád nekem? - kérdezte, és Seonghwa ekkor döbbent rá, hogy egy rajongóval van dolga.

- Oh, hát persze! - mosolyodott el, és kinyitotta a könyvet, ami tele volt fényképekkel róla. Néhányat lapozott, hátha más oldalakon a többiekről is lesz kép, de nem. Csak őróla szólt az egész füzet. Összevonta a szemöldökét, de nem szólt. A lány adott neki egy tollat, úgyhogy Seonghwa odafirkantott egy "Örülök, hogy tetszett a dal!"-t, majd aláírta.

- Nagyon szépen köszönöm, Seonghwa Hyung!

Seonghwa még egyszer belelapozott a könyvbe, és egy bizonyos oldalhoz érve elkerekedtek a szemei. "Az esküvőnk♡" volt a tetejére írva, és egy összevágott kép volt alatta róla és a lányról. Ő szmokingban, a lány pedig menyasszonyruhában álltak egymás mellett.

- Remélem nem haragszol miatta - mosolyodott el a lány, majd visszavette a füzetét. - Hiszen úgyis egymáséi leszünk.

Seonghwa egészen a falig hátrált. Ezt nem gondolhatja komolyan! Még csak a nevét se tudja! De amaz tényleg nagyon magabiztosnak tűnt, és egyre közelített a fiúhoz.

- Seonghwa Hyung, szeretlek! - mondta a lány mosolyogva, majd a kezét Seonghwa karjára helyezte.

A fiú meg sem mert mozdulni. Biztos volt benne, hogy a lánynak valami nagyon nincs rendben a fejében, az is megeshet, hogy pszichopata. Lehet, hogy törékenynek tűnik, de igazából nagyon veszélyes. Seonghwa teljesen le volt sokkolva, így azt se érzékelte, hogy a lány a kezét a csípőjéhez irányította, majd ő maga átkarolta a magasabb nyakát, és lehúzta magához. Csak azután tért magához, hogy ajkaik elváltak egymástól.

- Seonghwa...? Te meg mit csinálsz? - hallotta meg a menedzserük hangját.

- Basszus... - suttogta, és ellökve magától az alacsonyabbat, odalépett a férfihez. Közben a lány elszaladt.

- Szóval...?

- Ez egy őrült rajongó volt! Esküszöm, hogy teljesen meg voltam rémülve! - magyarázta Seonghwa remegve. - Kérem, tartsa távol tőlem...!

A férfi látta, hogy Seonghwa mindjárt sírva fakad, úgyhogy megveregette a vállát, majd óvatosan átkarolta.

- Ne aggódj, minden rendben lesz! - nyugtatgatta. - Nem fogjuk hagyni, hogy még egyszer a közeledbe jusson!

- K-Köszönöm!

Amit ugye Seonghwa viszont nem tudott, az az volt, hogy Yeosang meglátta, ahogy az a lány megcsókolta.

______________________________________

A/N: Hi there!

Vészesen közeledünk a végéhez... a következő rész már az utolsó lesz szerintem... viszont ne csüggedjetek, tervezek még egy extra részt is, és még rengeteg ötletem van másik Ateez-es fanfic-ekhez is! Addig is ha akarjátok, olvassátok el a "sebek a szívben" c. jongsang fanficemet, illetve csekkoljátok le az instámat: slightly.invisible -> egy rajzos dolognak indult, de lehet átviszem shitpostba 🤔 most épp Ateez-t rajzolok, úgyhogy pls give me some love ❤

puszi,
Sly :3

☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆ ☆

u.i.: mennyire vagytok rendben a felnőtt tartalommal? - merjek olyat is beleírni az utolsó 2 rész valamelyikébe?

kisujjak 💚 seongsang✔Where stories live. Discover now