Tudod, milyen valakit mindennél jobban szeretni, ismerni a legféltettebb titkait, a teste minden pontját, a lelke minden rejtett zugát, úgy, hogy hetente csak egy éjszakára lehet a tiéd?
Niki és Tomi már tudja.
Kettejük élete nem is különbözhetne jo...
Koltom Tamás nem sokkal ezelőtt kelt ki az ágyból.
A függönyt egy arasznyira elhúzva kikukkantott az utcára, és a jégvirágos autók láttán rosszkedvűen felsóhajtott. Barátságtalan, januári, szombati napnak ígérkezett a mai, amelyen ráadásul haza kellett volna bumliznia Tatára. Noha semmi kedve nem volt ehhez, tudta, nincs választása. Megígérte otthon, hogy hazamegy, és ő mindig betartotta a szavát.
Néhány pillanatig még fixírozta a ház előtti parkolót, aztán ellépett az ablaktól, és a szoba túlfelén álló gardróbszerkényhez sétált. Szélesre tárta az ajtaját, majd gondolkodás nélkül kivette az első bokszeralsót és pólót, ami a kezébe akadt.
Borzasztóan érezte magát – a feje hasogatott, és minden tagja fájt –, annak ellenére, hogy élete egyik legfantasztikusabb éjjelén volt túl.
Tomi mély lélegzetet vett, amint feltolultak benne az éjszaka forró pillanatait visszaidéző képek. Jóleső borzongás futott végig a gerince mentén, és a hideg is kirázta. Ám a szép emlékek helyét hamarosan a lelkiismeret-furdalás kegyetlen érzése vette át, amitől megint hasogatni kezdett a feje.
– A fenébe! – motyogta maga elé, majd halkan becsukta a szekrényajtót, és kislisszolt a konyhába.
A mindennapi rutinnak köszönhetően csukott szemmel is képes volt lefőzni a reggeli kávéját, így alig pár percig volt csak távol. A tarkóját masszírozva ereszkedett le kissé viseletes bőrfoteljába, kezében a kedvenc bögréjével.
Az életmentő és tökéletesre sikerült kávénak hála néhány pillanatig azt érezte, minden rendben van. Ám amint pillantása az ágyra tévedt – pontosabban az abban édesdeden alvó lányra –, már tudta, hogy ez közel sincs így.
Tomi szájában még jobban megkeseredett a kávé, ahogy a lelkiismeret-furdalás vadállatként tört rá, és egy szempillantás alatt két vállra fektette. A férfi fáradtan döntötte neki fejét a fotel támlájának, majd behunyta szemét. Még most is kristálytisztán hallotta a fülében a saját hangját, ahogy Robi barátja unszolására igent mondott a dologra.
Most már bánta az egészet. Élete eddigi legcsodálatosabb éjszakáját élhette volna meg, ha más körülmények között találkoznak. Így viszont az egészből eddigi huszonkilenc éve legnagyobb baklövése lett.
Tomi újra és újra végig játszotta a lelki szeme előtt a barátjával történt beszélgetést, mindaddig, amíg furcsa hang nem ütötte meg a fülét. Késlekedés nélkül az ágyra szegezte a tekintetét, és azonnal egy csomóba rándult a gyomra. Az a pillanat, amitől már órák óta rettegett, elérkezni látszott.
Az ágyon fekvő lány lassan a hátára gördült, majd nagyot ásítva nyújtózkodni kezdett. Bár a szeme még csukva volt, Tomi jól tudta, hogy csak másodpercek kérdése, és a pillantásuk ismét találkozni fog.
Pontosan annyira vágyott erre, mint amennyire rettegett tőle.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
