Különböző világok és különböző motivációk.
Egy élet amiről egyikőjük sem sejtett semmit.
Egymásra találnak vagy a végzet közéjük áll?
Mi lehet egy olyan történet befejezése ahol már a kezdet is bonyolult?
Egy testőr és egy független nő története...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- Jól gondold meg, hogy mit csinálsz. Nem mehetsz csak úgy be és mentheted meg a lányt! - harsogja a fülesembe a főnököm miközben éppen egy mentő akció közepén vagyunk a társaimmal.
- Akkor mégis mit csináljunk? Várjuk meg míg valaki megerőszakolja vagy megöli? - kérdezem de máris tudom, hogy nagyot hibáztam hiszen nem úgy tekintek az alanyra mint egy túszra hanem érzelmi alapon és ez bizony az én szakmámban, hatalmas hiba.
- Egy beépített ember is be fog menni szóval nehogy lelőjétek! - adja az utasítást ismét de sem én sem a csapatom nem látjuk, hogy az az idegen beépített ember egy hamar megérkezne.
A célpont tiszta. De nem lőhetek amíg azt a parancsot nem kapom. Ezért rettenetes munka FBI-osnak lenni. Olyan szituációkban és helyzetekben találom magamat amiben a legtöbb nő élete során nem és nem mindig tudom megmenteni azt akit kellene.
- Fogadok a másik melód sokkal jobban szereted. - húzogatja a szemöldökét felém az egyik kollégám
- Melyiket? - kérdezem, hogy ezzel is időt nyerjek a válaszadásra pedig pontosan tudom, hogy melyik munkámra kérdezett rá
- Azt ahol egy milliárdos feleségét kell eljátszanod és az Ő családjába kellett beépülnöd. - közli mire én csak bólintok.
Azt a munkát valóban jobban szeretem. Sőt úgy gondolom az évek alatt a családtagok is eléggé hozzám nőttek már. Mindig mikor a csillanó vágyat látom ragyogni Connor szemeiben vagy éppen azt látom, hogy milyen szerelmesen tekint rám akkor hajlamos vagyok azt mondani, hogy számomra ez több mint egy munka és, hogy Ő fontosabb bármi másnál azonban mindig emlékeztet valaki arra, hogy nem lehet több. Az én életem a munkám lett. Az, hogy Connor Doherty-vel összejöttem majd összeházasodtunk és összeköltöztünk - ezek mind taktikai lépések voltak, hogy az FBI drog ellenes ügyosztálya leleplezhessen egy évek óta fennálló kereskedelmi láncot. De erre még nem került sor. Az életemben mindig minden pontosan Connorhoz vezethető vissza és az apjához. Látszólag csak az apja halála előtt ismerkedtünk meg és azután házasodtunk össze, de én mindent tudtam róla már akkor mikor először megláttam egy tömött bálterem közepén ahol egy jótékonysági alapítvány képviselőjeként volt jelen. Tudtam, hogy hány testvére van, hogy milyen ízű fagyit szeret és, hogy hányas cipőt hord. Mert ez volt a feladat. Pont úgy mint ahogyan most az is a feladatom, hogy azt a szegény lányt nézzem akit nem tudok megmenteni mert a parancsot még nem kaptam meg és a beépített emberünk sem ért még oda. Ez mind mind Connorhoz vezethető vissza.
Nagy sokára észrevesszük, hogy egy másik lány nyit be az ajtón és hangosan kiabálni kezd ami a hely biztonsági őreit azonnal oda vonzza és még egy nagy darab fickót akinek sokkal jobb a kiállása mint az ittenieknek, ismerősnek tűnik de nem érek rá ezen gondolkodni mert az események felgyorsulnak. Ő az aki végül lerángatja a férfit a lányról aki ezalatt össze tudja szedni magát és elmenekülhet. Mi azonban nem téveszthetjük szem elől.
- Az ott Deacon? - kérdezi ismét az egyik kollégám mire jobban figyelni kezdem a távcsövemmel és már látom miért volt olyan ismerős
- Igen. Az ott Ő. - válaszolom
- Mit keres Ő itt? - kérdezi ismét de erre még én sem tudom a választ
Mit keres Deacon Lockwood egy olyan megfigyelt személy nyomában aki valamilyen formában köthető a Doherty családhoz?
Mi ez a rengeteg rejtély körülötted Destiny Collins?
