Egy Uchiha szerelme

4.Egy viszonzatlan szerelem

Erina egy vad virágos réten állt és az alatta lévő virágokat nézte, melynek a lágy szellő vadul csapódtak a virágokhoz.Már két hete, hogy nem látta Itachit, ki azért ment el,mert Pein egy küldetéssel bízta meg őt és Kisamét.

- Itachi...Itachi mindig váratlanul cselekedett.Mindig...Hirtelen rabul ejtett és egy felkavaró érzést hagyott a szívemben.Mint egy vadul áramló folyam,amely mindent felemészt. - mondta gondolatba Erina.

- Nem tanácsos ilyen időben kint állni - hallotta meg Itachi hangját,aki mint mindig meg tudja lepni a lányt.

- Itachi - mondta Erina döbbenten, majd hirtelen oda rohant hozzá és magához ölelte a fiút, ki viszonozta az ölelést.

- Konan mondta hogy itt vagy. - nevetett rá.

- Nem bírtam otthon ülni,így inkább kijöttem levegőzni.

- Féltél, hogy itt hagylak? - mosolygott a fiú.

- Nem...Én csak.  - mosolygott a lány.

- Persze. Na gyere. Ha már itt vagy, akkor menjünk. - mondta Itachi,majd együtt visszamentek a rejtekhelyre.

Erina éppen orvosságot venni indult,vele szemben Rika közeledett,majd megállt előtte.Rika egy pökhendi,irigy,frivol és szeszélyes lány aki mindig is őrülten szerelmes volt Itachiba,emiatt szívből gyűlöli Erinát.Mert a lány állítása szerint Erina elszerette tőle az Uchiha fiút.

- Mit akarsz tőlem Rika? - kérdezte szárazon Erina.

- Ilyen aranyos pofival...Mégis,hogy sikerült átverned Itachit?Szerinted te megfelelsz Itachinak? - felelte gúnyosan Rika.

- Ezzel meg mire célzol? - kérdezte Erina gúnyosan.

- Jaj ugyan már Erina,tudod te jól.Hát Itachira,lecsaptad a kezemről. - felelte Rika dühösen. - De én nem hagyom annyiban,mert neki igazából velem kellene lennie.Nem veled.

- Itachit egyáltalán nem érdekled,soha nem érdekelted.És fogadd el,hogy az elejétől kezdve csak is engem akar.

- Mert elvetted tőlem Erina,elvetted tőlem.Nekem tetszett meg először,én láttam meg előbb.

- De ez még nem jelenti azt,hogy csak a tiéd lehet. - nevetett gúnyosan Erina. - Itachi egyik este odajött hozzám,és bevallotta nekem hogy szerelmes belém,aztán a karjaiba vitt engem a szobába és máris lefeküdtünk.Erről ennyit virágszál.

- Hazudsz. - mondta döbbenten Rika.

- Ha tudnád,mit hagytál ki.Kérdezd csak meg Itachit,ha nem hiszed el. - mondta Erina gúnyosan.

- Hidd el,én bármire képes vagyok,csak hogy szakítsatok.

- Te megőrültél. - mondta Erina szárazon majd indulásnak eredt.

- Hé hozzád beszélek! - fogta meg Erina karját Rika.

- Hagyj békén te cafka. - kiáltotta dühösen Erina,közben teljes erejéből felpofozta a lányt és Rika a földre esett.Erina csak hátra fordult és elindult tovább,magára hagyva Rikát a földön üllve.

Erina éppen az asztalnál ült és egy könyvet olvasott,amikor az ajtó kivágódott és Itachi lépett be és dühösen nézett a lányra.Itachi megtudta hogy Rika zaklatta a lányt,és erről minden áron kérdőre vonta Erinát.

- Miért nem mondtad,hogy Rika ma fenyegetett téged? - csapta dühösen ökölbe az asztalt Itachi.

- Nem akartam,hogy aggódj. - felelte ijedten Erina.

- Tudod jól,hogy én megvédelek! - kiáltotta dühösen Itachi.

- Itachi kérlek,nyugodj meg. - mondta Erina remegve.

- Megyek és beszélek azzal a viperával! - mondta ismét dühösen Itachi.

- Itachi várj! - kiáltotta Erina kétségbe esve.

Itachi nem mondott semmit,csak hátat fordított a lánynak és kilépett az ajtón,és egyenesen Rikához vette útját.Mikor oda ért a fiú dühösen bekopogott az ajtón,majd Rika ajtót nyitott és döbbenten nézett Itachira.

- Itachi,nem is számítottam rá hogy jössz. - mondta ártatlanul Rika.

- Te egoista,önimádó,hülye liba! - mondta dühösen Itachi.

- Mi bajod van?Miért beszélsz így velem? - kérdezte döbbenten Rika.

- Elárulnád, hogy miért kellett zaklatnod Erinát? - kérdezte Itachi a lánytól.

- Csak mert a tudatára akartam adni, hogy hol van a helye - felelte Rika ismét ártatlanul.

- A helye mellettem van, és ha még egyszer meglátlak a közelében, esküszöm, hogy megöllek.

- Itachi neked velem kellene lenned,nem Erinával. - mondta gúnyos mosollyal Rika,majd összefonta karjait a mellkasa előtt.

- Én viszont nem szeretlek téged,Erinát szeretem.Fogd fel végre.

- Hát rosszul választottál,velem jobban járnál mint vele.És ezt,be is bizonyítom. - közeledett Itachihoz a lány és megcsókolta, de az Uchiha fiú durván kiszabadította magát karjai közül és dühösen nézett rá.

- Rika mi ütött beléd?Megörültél? - kérdezte Itachi dühösen.

- Csak bebizonyítom hogy engem még jobban tudnál szeretni,mint ahogy azt az ostoba Erinát. vette a fiú nyakába magát Rika.

- Én Erinát szeretem,senki mást nem tudok úgy szeretni,mint őt.

- Ne úgy nézz rám mint egy ellenségre,hanem mint egy nőre,aki bármire képes érted.

- Elég. - vágott közbe a szavába Itachi, közben ismét kiszabadította magát a lány karjaiból.

- Adj nekem egy esély,és rájössz hogy igazam van. 

- Elég,nekem nem kell semmilyen esély.Sem veled,sem mással.Jól vésd az eszedbe,soha nem hagyom el Erinát egy ilyen ringyóért,mint te. - felelte Itachi szárazon.

- Te idióta.Tudod te mit meg nem adnának más fiúk a figyelmemért?Van fogalmad róla?Életed legnagyobb hibája lesz,ha elutasítasz. - mondta a lány dühösen.

- Te engem ne fenyegess. - mondta Itachi gúnyosan. 

- Á én nem fenyegetlek Itachi,ez csak egy figyelmeztetés édesem. - mondta Rika gúnyos mosollyal.

Itachi ekkor nevetni kezdett.Rika csodálkozva nézett rá.Itachi ráemelte gúnyosan csillogó szemeit, és ez idegesítette a lányt. Miért kell mindig így néznie rá?

- Te ostoba liba. - mondta Itachi nevetve. - Én nem szeretlek téged és soha nem is foglak.Veled ellentétben,Erina egy gyönyörű,jószívű és tisztességes lány.Te meg egy repedt sarkú ócska ribanc vagy.És közlöm veled,hogy Erina felé se érhetsz.Na megyek mert a szerelmem már vár,most fontosabb dolgom is van,mint te.

Majd Itachi megfordult és elment,faképnél hagyva a megalázott Rikát.