Egy Uchiha szerelme

3.Egy igaz szerelem

Erina az ablaknál állt és reggeli tájat nézte,a tegnapi éjszaka eseményein gondolkodott. Most, hogy lefeküdt a fiúval nem tudta, hogy mi a szándékai ezek után Itachinak.Olyan boldog volt mikor először lettek egymáséi. Az volt élete legszebb éjszakája, amit soha nem fog elfelejteni amíg él. Hisz a fiú oly gyengéd és kedves volt vele. Soha nem hitte volna ez a fiú, akinek mindig a komoly énjét látta, ilyen gyengéd is tud lenni. Vigyázott arra, hogy ne fájjon neki első együtt létük, és ezért nagyon hálás volt neki.

Gondolataiból Itachi hangja szakította félbe:

- Erina. - hallotta meg Itachi hangját és ő mint mindig, valahányszor meghallotta ezt a hideg hangot, nem bírta ki, hogy ne rémülten nézzen Itachira, aki ott állt mögötte és őt nézte.

- Jó reggelt Itachi!Milyen jóképű vagy ma. -  mondta a lány mosolyogva.

- Ó,köszi. - felelte értetlenül Itachi,sose hitte volna hogy lány bókolni fog neki. - Minden rendben,Erina?Nagyon elmerültél a gondolataidban.

- Nem igazán.Csak a múlt éjjelen agyaltam. - felelte kedvesen Erina.

- Én őszintén bevallom,ez volt életem legjobb éjszakája.Ugyanazt a szenvedélyt éreztem,mint amikor én téged a magamévá tettelek. - mondta mosolyogva Itachi,amire egyből fölfigyelt a lány, hisz ezt még soha nem hallotta a hangjában. Enyhe gyengédséget vélt felfedezni hangjában.

- Tényleg? - kérdezte Erina döbbenten.

- Persze - lépett hozzá közelebb Itachi és lágyan megérintette az arcát a lánynak -, már így is kezdjük megkedvelni egymást. Amióta Kisaméval rád találtunk,azóta én fülig szerelmes vagyok beléd.

- Tényleg? - hajtotta le elpirulva a fejét Erina. Itachi mindig értett ahhoz, hogy őt zavarba hozza, és ez az ártatlanság nagyon imponált Itachinak. Szerette ha a lány ennyire tiszta és ártatlan.

- Esküszöm neked szerelmem. - mondta Itachi kedvesen. - Na megyek édesem,mert Pein tárgyalást szervezz.

- Rendben van.Úgy is,nekem is rengeteg elintézni valóm van. - felelte a lány kedvesen,majd egy röpke puszival köszöntek el egymástól.

- Szeretlek kicsim. -  mondta Itachi, majd elindult Pein-hez.

- Én is téged. - felelte Erina.

Itachi elégedetten haladt a sötét folyosón Pein felé,ám összefutott Kisaméval.

- Na mi a helyzet Itachi? - kérdezte mosolyogva Kisame. - Most látom hogy kezdtek túl közel kerülni egymáshoz Erinával.

- Hát azt történt hogy..tegnap szerelmet vallottam Erinának,aztán együtt töltöttük az éjszakát.Végre megtörtént,lefeküdtem álmaim nőjével,nincs is annál szebb hogy ha az ember élete szerelmével veszíti el a szüzességét.Azt hiszem minket egymásnak teremtett a sors. - magyarázta elégedett mosollyal Itachi.

- Ez komoly? - kérdezte döbbenten Kisame.

- Igen,Erinával egészen különleges ami köztünk van.A lelkünk összetartozik,így hát sikerült elnyernem a szerelmét.

- Akkor,ti most jártok?

- Igen.Szeretem őt és bármire képes vagyok érte.

Este Erina épp a gyógyszeres üvegeket rendezte át,amikor Itachi be lépett hozzá.Az Uchiha fiú sápadt volt, és kétségbeesetten nézett körül. Erina arcán kedves mosollyal lépett felé, de a fiú arca megállásra késztette.

-Valami baj van? - kérdezte a lány aggódva

Itachi megrázta a fejét. Képtelen volt megszólalni. Leült a fotelbe, kezeit összefonta maga előtt, és meredten bámulta a padlót. Erina óvatosan leült vele szemben, és várt.

A fiú leszegett fejjel, halkan megszólalt.

- Pein ránk bízott egy fontos küldetést,holnap reggel indulunk Kisaméval. - mondta Itachi szárazon,közben szomorúságot érzett,mert egy darabig nem fogja látni szerelmét.

Erina visszafojtott lélegzettel hallgatta.Lehajtotta fejét, és szomorúan nézett a kezeire.

Itachi lassan felállt, elé lépett és letérdelt vele szemben, megfogta a reszkető kis kezeket, és kedvesen puszilgatni kezdte. Forró szeretet sugárzott szemeiből a lány felé...

Erina szomorúan elmosolyodott, előre hajolt és gyengéd csókot lehelt a meglepett fiú ajkaira.

-Hiányozni fogsz...-suttogta a szemeibe nézve.- Csak nehogy bajod essen...

- Ne aggódj szerelmem,nem lesz semmi bajom. - nyugtatta neg a lányt Itachi.

Erina csak bólintott és fátyolos tekintettel nézett rá.

- Hé,ne vágj ilyen arcot.Én soha nem hagylak el. - fogta meg a lány állát Itachi.

- Tudom. - bújt hozzá Erina remegve.

Itachi behunyta szemeit, és szorosan magához ölelte az ölébe sikló testet.Arcát beletemette a puha hajzuhatagba, és mélyet sóhajtott.Erina szorosan a fiúhoz simult, és halkan felsóhajtott. Mélyen beszívta csodálatos illatát, és karjait szorosabban a nyaka köré fonta. Testén forró bizsergés terjedt szét.

-Ez az utolsó éjszakánk... -suttogta forrón Itachi fülébe. Válaszul szenvedélyes ölelést kapott, és heves csókokat. A fiú felállt, ölében a lánnyal, akinek lábai a derekára fonódtak, intim mozdulattal,majd bevitte a lány lakosztályába. Mosolyogtak egymásra, és szemeik, ajkaik falták egymást. Az ágyra huppantak, és vadul tépték le egymásról a ruhákat... Erina a meztelen fiút hanyatt döntötte, és fölé mászott. Lovagló ülésben helyezkedett el a hasán, lehajolt egy csókra, majd ajkaival leutánozta Itachi múlt éjjeli tevékenységét... felfedezte a nyakát, erotikus nyelvjátékával halk nyögéseket csalva ki a másikból. Egyre lejjebb haladva kényeztette, felfedezte az izmos mellkast, kezeivel lágyan simogatva a bőrét. Ajkai követték kezeit, kényeztetve a kis mellbimbókat, a bordákat, az izmos hasfalat, és elakadó lélegzettel vette kézbe az ő érte ágaskodó férfiasságot. Kitapogatta, felfedezte, alaposan megnézte, és csodálattal figyelte keménységét, bársonyosságát. Felnézett Itachi kéjtől homályos szemeibe, és nyelvével lágyan végigsimított a teljes hosszán. A fiú hangos nyögéssel ívbe feszítette testét, szemeit lehunyta és remegett mint a nyárfalevél... Erina elmosolyodott, és finoman nyalogatta tovább. A csúcsára csókot lehelt, majd csókja elmélyült, és lassan becsúsztatta ajkai közé. Nem igazán értette mit tesz, de látta, hogy Itachi mekkora gyönyörét leli benne, hát folytatta.

Itachi felemelkedett, és tágra nyílt szemekkel, meglepve nézett kis szerelmére. A lány arcának látványtól majdnem elélvezett, ezért inkább összeszorított fogakkal visszazuhant a párnák közé, és teljes erejével markolta a lepedőt maga alatt.

Erina gyengéden megszívta, és a kéjes felhördülést hallva megismételte.

-Erina... kérlek...-könyörgött az Uchiha fiú. Izmai pattanásig feszültek, szemeit összeszorítva remegett a vágytól... Mikor Erina ismét mélyen a szájába engedte, kis szívással, Itachi felkiáltott, és hirtelen felült, megragadta Erina karjait, maga alá gyűrte... Remegve, hörögve fogta vissza magát, percekig csak átölelve tartotta, és lihegett, mint aki maratonit futott. Mikor ismét ura volt légvételeinek és cselekedeteinek, gyengéden megcsókolta kedvesét, és elmerült a kék szemekben. Forró csókokkal hintette a szeretett testet, ajkaival ismét felfedezve hibátlan szépségét, a rejtett kincsig. Nyelvével a mennyországba repítette Erinát, és boldog szívdobogással hallgatta a számára oly kedves hangocskákat, amelyek az érzéki ajkakból szakadtak fel önkéntelenül...

Mikor már eszét vette a vágy, lassan fölé mászott, és vadul beléhatolt. Egyszerre kiáltottak fel a gyönyörtől, és vad vágtába kezdtek. Egymás nevét nyögték, lihegésük, sóhajaik betöltötték a szobát... Mikor testüket majdnem felemésztette a tűz, egyszerre jutottak el az orgazmusig, egymás nevét kiáltva, remegve, levegő után kapkodva...

Sokáig mozdulatlanul feküdtek, szorosan egymáshoz simulva, és mikor már egyenletesen tudtak lélegezni, Itachi visszavonult a lányból, elfeküdt mellette, és gyengéden ölelte át.Erina adományozott Itachinak egy pihenést, mielőtt fiú reggel elindul Kisaméval  a küldetésre.