Gyémánt alkimista

16.rész

Miután a húgom megnyugodott, elengedtem és leültem Edward mellé. A szőke most már nem feküdt, a haját készült befonni.

- Befonjam a hajad? - kérdeztem. Ed rám nézet, az arca tiszta vörös volt. Valamit próbált mondani, de nem sikerült neki. A dadogását igennek vettem és elkezdtem befonni a haját. Mikor végeztem Ed kinyögött egy köszönömöt.

- A másik robbanással nem hívtak titeket? - kérdezte Rose.
- De, és az ezredes ki akar titeket hallgatni. - morogta Edward.
- Mikor? - néztem Edre.
- Gőzöm sincs. - vonta meg a vállát nem törődöm stílusban.
- Tényleg nem rajongsz Mustang ért. - mondta ki a húgom a nyílván valót.
- Bátyó, ugye tudod, hogy be kell mennünk a parancsnokságra? - állt a testvére elé mosolyogva Alfonz.

Edward morogva felállt a kanapéról és elment a szobájába, majd vissza tért a piros kabátjával. Al is elkezdet készülődni, mikor mind a ketten megvoltak elindultak az ajtóhoz majd megálltak és furcsán ránk néztek.

- Ti nem jöttök? - kérdezte Ed.
- Még is hova? - álltam fel.
- A parancsnokságra. - válaszolta Al.
- Mi? - döbbentünk meg a tesómmal.
- Siessetek! - szólt ránk Edward.

Mindketten az Elric fivérekkel hagytuk el a szobájukat. Rose-al gyorsan bementünk a saját szobánkba. Gyorsan felkaptam a fekete kabátomat és a noteszemet, meg pénzt. Rose is felkapta a kabátját és rohantunk ki a hotel elé, ahol a fiúk vártak ránk.

A fiúk előtt sétáltunk, én a noteszemet bújtam, Rose pedig valami dalt hümmögött. Meghallottam, hogy a fivérek sutyorognak mögöttünk. Mindketten abba hagytuk, amit csináltunk és szembe fordultunk a fiúkkal, akik ijedten megálltak.

- Miről sugdolóztok? - kérdeztem miközben karba tettem a kezeimet.
- Hát a kabátotokon lévő jelről. - vakarta meg a tarkóját zavartan Al.
- A mesterünk jele. - válaszolta Rose.
- Alkimista családból jöttök, mégis alkimista mesteretek van. - kezdet el minket piszkálni Ed.
- Hülye! Ő nem alkímiára tanított minket, hanem harc művészetre! - kiabáltam az alacsony szőke arcába.
- Kit nevezel hülyének? - kérdezte dühösen Ed és a homlokát az enyémnek nyomta.
- Nyilván téged, te törpe! - morogtam.
- KIT HÍVSZ TE APRÓNAK, TE MINI LÁNY?

Rose megfogta a vállamat és elhúzott az idősebb Elrictől. Edwardot pedig Al húzta vissza. A húgom próbált lenyugtatni, de leráztam magamról a kezeit és idegesen tovább indultam a parancsnokságra.

A parancsnokság folyosóin sétáltunk Mustang irodája felé. A többiek előttem mentek, én egy kicsit le maradva zsebre vágott kezekkel baktattam utánuk. Kész labirintus ez a hely, minden folyosó ugyan úgy néz ki. Hogynem tévednek el itt Edwardék?

Befordultunk egy másik folyosóra és az utolsó ajtónál megálltunk. Ed kopogás nélkül benyitott és be vonult. Az öccse lemondóan megrázta a fejét, majd bement Rosa-al együtt. Utolsó ként belépve becsuktam az ajtót és a mellette lévő falnak dőltem karba tett kézzel.

Az irodában Mustang és a beosztottjai tartózkodtak, akik jól szórakoztak az ezredes és Ed veszekedésén. Alfonz kínosan mosolygott Roy asztala mellett, Rose pedig nem messze állt tőlem. Senkinek nem tűnt fel, hogy itt vagyunk. Mondjuk meg se szólaltunk.

- El hoztad a White nővéreket? - erre felfigyeltem és kíváncsian az asztal felé pillantottam.
- Ha, nem tűnt volna fel magának velük jöttünk be az irodába! - morgott Ed.
- Mi? - döbbent meg a Láng alkimista.
- Már vagy 5 perce itt állunk. - szólaltam meg. Mustang fel állt és rám nézet, majd az asztalát meg kerülve oda sétált hozzám és a testvéremhez.

- Melyikőtök tudta, hogy a férfin időzített alkimista kör van?
- Én. - feleltem érzelem mentesen. Jobb, ha Rose ebből ki marad.
- Honnan? - az egyik kezét ökölbe szorította.
- Onnan, hogy, aki használja őket már egyszer megtámadott. - Mustang megkönnyebbült, a vállai ellazításából ítélve.
- Kérem üljön le. Vannak még kérdéseim. - azzal vissza ment az asztalához. El löktem magam a faltól és Edward mellé sétáltam.

- Mustang, csak egy kicsit felvilágosítom. Ők is ugyan azt tették, mint én és az öcsém. - nézet rá Ed.
- Hogyan? - döbbent meg az ezredes.
- Maguk tudnak az Elric fivérek human transzmutációjáról? - kérdeztem meglepődve.
- Igen, de most már a magukéról is. - felelte Roy.
- Elég rég volt, az a nap. - szólalt meg Rose.
- Igen. Úgy 6 éve volt mikor megpróbáltuk vissza hozni őket. - értettem egyet a húgommal.

- Hány évesek? - kérdezte Roy.
- Én 15, Rose pedig 14. - feleltem.
- Acél ti hány évesek voltatok mikor végre hajtottátok a human transzmutációt? - nézet Edwardra.
- Én 11 voltam, Al pedig 10. - válaszolta Ed.
- Úgy tűnik a White-ok 1 évvel előbb szegték meg a tabut. - dőlt hátra Mustang.

Nem úgy tűnik, biztos. Én 9 voltam, Rose pedig 8. Egy év volt mire megszoktuk az automailt. Utána pedig találkoztunk a mesterrel, aki tanított minket. Lehet, hogy ijesztő, de olyanok vagyunk neki Rose-al, mintha a gyerekei lennénk.

- Gondolom nagyon szerettétek volna újra látni az anyukátokat. - mosolygott rám egy szőke hajú nő. Ha, jól emlékszek Riza Hawkeye a neve.
- Nem csak őt. Az apánkat is. - rázta meg a fejét Rose.
- Hogyan? - döbbent meg.
- Mind kettőjüket megpróbáltuk vissza hozni... de nem sikerült. - magyaráztam miközben a földet bámultam.

Senki nem szólalt meg. Az egész irodában megfagyott a levegő.

Itt van az új rész! Gome, hogy mindig sokat kell rá várni. Remélem tetszet a rész.🖤