Secret Love

4.rész

  Egy hete kerülöm Harry-t. Megrémített az, ami náluk történt, és egyre nehezebb visszafognom magam, ha a közelében vagyok. Ezért aztán gyáva módon, ha tehetem elkerülöm, és ha nem tudok elmenekülni, akkor is próbálok minél kevesebbet beszélni vele vagy rá nézni. Nem örülök ennek a helyzetnek, de kénytelen vagyok megbarátkozni ezzel egyelőre, ha továbbra is a barátja akarok lenni.
- Mit művelsz Louis? - ránt ki a merengésemből Jason dühös hangja.
- Ezt hogy érted? - ülök le a kanapéra, ő pedig mellém.
- Nagyon jól tudod, hogy miről beszélek - rázza meg a fejét. - Miért kerülöd Harry-t?
- Nem kerülöm - nézek félre.
- Legalább nekem ne hazudj!
- Rendben - adom meg magam. - Tényleg kerülöm.
- Nagyszerű, akkor már csak azt kéne elárulnod végre, hogy miért - húzza fel a szemöldökét.
- Mert majdnem megcsókoltam.
- Hogy mit csináltál!? - döbben le teljesen.
- Elvesztettem a fejem és majdnem megtettem. Ezért kell kerülnöm egy darabig, hogy ez nehogy előforduljon mégegyszer.
- Te teljesen hülye vagy - néz rám hitetlenkedve. - Hányszor próbáltalak már rávenni, hogy tedd meg, erre amikor a célnál vagy, feladod.
- Ez nem a cél Jason, hanem a barátságunk tönkre tétele.
- Az fogja tönkretenni, ha továbbra is kerülöd őt. Nem tudod mennyire bántja ez az egész. Hozzám járkál, hogy mondjam meg, mégis mi folyik itt, mi rosszat tett, hogy így viselkedsz vele. És én legszívesebben a szemébe mondanám az igazságot, de nem tehetem. De te sem csinálhatod ezt tovább Louis.
- Tényleg ennyire bántja? - sütöm le a szemem.
- Igen - bólint egyet. - Ha tudnád, hogy mik járnak a fejében, nem csinálnád most ezt. És én nem tudok neki segíteni, csak te.
- Áruld el, miket mondott - kapom rá a tekintetem hirtelen.
- Nem lehet. Megígértem neki, hogy nem mondok neked semmit róla, úgy ahogy neki sem beszélek rólad. Csak egy valamit mondhatok - néz mélyen a szemembe. - Tudom, hogy butaságnak tartod, hogy végre lépj, de azt ne felejtsd el, hogy mindkettőtöket szeretlek, én nem akarok nektek rosszat. Csak arra kérlek, hogy bízz bennem.
- Bízok benned Jason, nem kell ilyet kérned. Csakhogy nem bírnám ki, ha Harry-t elveszíteném. Inkább nézem végig, hogy boldog lesz valaki mással, úgy hogy én ott lehetek mellette, minthogy örökre meggyűlöljön.
- Reménytelen eset vagy haver - mond le rólam egy sóhaj kíséretében.

  Figyelembe véve a Jason-nel folytatott beszélgetésünket, próbálok újból közeledni Harry felé, most viszont azt látom, hogy ő utasít el. És bár ez nagyon fáj, megérdemlem. Szemét módon viselkedtem vele látszólag minden ok nélkül - még ha valójában nincs is így - , pedig nem érdemelte volna meg. Erőt veszek magamon, és mikor befejezi Mr. Davis-szel a beszélgetést, odamegyek hozzá és arrébb vonom, hogy nyugodtan beszélgessünk.
- Van egy perced? - kérdem mire csak bólint egyet.
  Mély levegőt veszek, és összeszedem a bátorságom, hogy végre beszélni kezdjek.
- Elősször is nagyon sajnálom. Bunkó voltam, és nem érdemelted volna ezt. Borzasztóan sajnálom, hogy így viselkedtem veled.
- De miért Lou? Mit csináltam? - néz a szemembe szomorúan.
- Nem csináltál semmit Harry - rázom meg a fejem.
- Akkor?
- Azt...azt nem mondhatom el - kapom félre a tekintetem.
- Miért nem Lou? A barátod vagyok.
- Tudom Harry, de ezt egyszerűen nem árulhatom el.
- Nos, akkor nincs is miről tovább beszélnünk.
  Csalódottan és egyben dühösen kikerül és elindul én azonban a karja után kapok és magam felé fordítom.
- Ne csináld ezt légyszíves. Nem mondhatom el Harry, nem értenéd meg. De fontosabb vagy annál, minthogy elveszítselek emiatt.
- Mégsem bízol bennem annyira, hogy eláruld, miért kerültél egy hétig. Hogy akarsz a barátom lenni, ha erre sem vagy képes? Hidd el, ez nekem sem jó, de nem tudom csak úgy elfogadni ezt az egészet és úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. Fáj, hogy így viselkedtél velem, szóval válaszokat akarok Louis, az igazságot.
  Majd csak áll, és a szemembe nézve várja, hogy végre megmagyarázzam ezt az egészet. De én nem bírok megszólalni, teljesen lefagyva állok vele szemben. Mérgesen megrázza a fejét, majd hátat fordít és elsétál. Én pedig továbbra is ugyanott állok, csak már teljesen megsemmisülve. Tönkre tettem mindent.