A lakótárs (Befejezett)

Epilógus.

Igor pov.
Hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idő ha jól mulatsz. Vladimir és én immár sikeresen túl vagyunk a nehéz hónapokon. Tegnap Leo sikeresen végig aludta az egész éjszakát. Máanap úgy ebredtünk mint akik ujjá születtek. Vladimir még tejjel eteti, én pedig Vladimirt mindenféle finomsaggal. Viszont ma elmegyünk randizni. Persze egy parkba, hogy Leo jól érezze magát.
Este el is mentünk a város egyik legjobb parkjàba, ahol az egy hónapos kisbaba egy labdával kezdett játszani. Mi csak nevettünk azon ahogy a tünderi kisbaba forgolódik a neki leterített pokrócon és hangosan nevet. Nekem viszont máson jár az agyam. Csakis a mellettem ülő, mosolygó szépsegre tudok gondolni. Ha össze kéne hasonlítanom őt és azt a Vladimirt, akivel először találkoztam, biztos betelne egy lap a változások fesorolásával. Most valahogy annyira élő és vidám.
- Minden rendben? - kerdezte mire én nyomtam egy puszit a homlokára.
- Persze, miért?
- Nagyon elkalandoztál.
- Csak tűnődtem a dolgokon. Itt vagy te, itt van Leo és azt hiszem ez az az élet, amire mindig is vágytam.
- Tényleg? - kérdezte meghatottan majd a vállamra hajtotta a fejét. Vegre alkalmas volt a pillanat.
- Vladimir? Tudod, hogy milyen nap van ma, ugye?
- Ööö... November 30. - a vsn. Miért?
- Ma. Van. A. Huszadik. Randink. - mondtam és elővettem a zsebemből a pici ékszert, amit soha senki más ujján nem akarok látni. Meghatottan nézte majd ismét vissza rám.
- Vladimir! Szeretlek! Ha vsn valami amiben biztos vagyok, az az, hogy szeretlek és, hogy veled akarom leélni az életem. Veled és Leoval, akinél édesebb kisgyereket nem teremtett a föld! Szóval, hozzám jössz? - kérdeztem magabiztosan, holott nagyon izgultam, hogy mit mond. A könnyei folyni kezdtek és hirtelen a nyakamba ugrott.
- Igen, igen, igen! Én is veled akarok élni! Én is szeretlek! - szipogta. Örömtől túláradva húztam fel az ujjára a kicsi ékszert majd megcsókoltam. Leo is csatlakozott az ölelésbe és azt hiszem most már tényleg a legnagyobb kinccsé váltunk, amit ember kívánhat. Családdá.