More than friends [VKOOK - JUNGKOOK POV.]

7.rész

Heyho! ❤️

Meghoztam a kövi részt. Jó olvasást nektek! Várom a véleményetek. ❤️ 😊

- Ti meg miről beszéltek? - jelent meg mellettünk a semmiből Jimin. Jinre néztem, jelezve, hogy egy szót se szóljon, mire csak egy apró, alig észrevehetőt bólintott.

- Se... Semmiről. - vágtam rá egyből.

- Mindegy is. Összepakolok, utána indulhatunk? - mosolyodott el.

- Hová is? - vontam fel szemöldököm.

- Hát meglátogatni Hobit, butus. - nevetett. Igaz is. Kiment a fejemből, hogy be akarnak mutatni egy haverjuknak. - Sietek! - szaladt el. Visszapillantottam Taera, az az inkább a hűlt helyére. Hová lett? Körbenéztem, de nem volt sehol.

- Megkeresem Taehyungot. - közöltem Jinnel szándékaimat, majd az említett keresésére indultam. Épp utolértem a suli előtt. - Taehyung! Várj már! - futottam utána. Megfeledkezett volna rólam?

- Mi az? - kérdezte unott tekintettel. Most olyan más.

- Hogy kérdezheted ezt? Én miattad jöttem el, te pedig csak így itt hagynál? - kérdeztem kétségbeesetten. - Még mindig haragszol? Figyelj! Én nem tudom mit rontottam el, de sajnálom.

- Jungkook... - szólalt volna fel, de ekkorra a többiek is megérkeztek.

- Indulhatunk? - intézte nekem a kérdést a szőkeség.

- Te biztos nem jössz velünk? - pillantott barátomra Jin. Hogy mi? Ő most tényleg nem jön? A barátainál is csak miatta akarok bevágódni, erre itt hagy. Mit tehettem ami miatt ennyire haragszik?

- Nem, de ti érezzétek jól magatokat! Otthon találkozunk. - mosolyodott el, majd elindult. Magamra hagyott két olyan személlyel, akiket alig ismerek. Remek!

- Tuti jóban lesztek majd Hobival is. Egy igazi szeretetgombóc az a srác. Mindenki arcára mosolyt csal másodperceken belül. - ecsetelgette Jimin. Nem igazán figyeltem rá. Gondolataim Tae körül forogtak. Mennyivel jobb lenne, ha ő is itt lenne.

Észre se vettem, de megérkeztünk. A hely elég menőn festett. Tele volt emberekkel. Mindenhol ízléses kis bőrfotelok.

- Foglaljatok helyet! Máris jövök! - mosolygott ránk egy srác,  majd eltűnt a tömegben.

- Na, ő volt a mi Hobink. - mutatott a távozó után Jin. - Mindjárt vége a műszakjának, és csatlakozik hozzánk. Addig is rendeljünk valamit!

Kihozták az italainkat, és Hobi is csatlakozott hozzánk. Megtudtam, hogy J Hope a beceneve, mivel reménységet ad az embereknek. Nagyjából az egész életét elmesélte, engem még sem untatott. Szimpatikus volt, és tényleg boldogságot vált ki az emberből.

Már sötét volt, amikor hazaértem. A nappaliban ment a tv. Gondolom Tae bealudt rajta. Milyen kis édes. Megpróbáltam halkan bezárni magam mögött az ajtót, de szerencsémre elejtettem a kulcscsomóm, ami ironikusan hangos csattanással esett a földre.