Túl bonyolult

6.

Hosszas gondolkodás és forgolódás után végül elnyomott az álom. Másnap pedig úgy ébredtem mint a mosott szar..és így még szépen fogalmaztam.

A konyhába belépve Peter mosolygott rám az asztalnál ülve. Készítettem reggelit mutatott a konyhapultra.

-Nem vagyok éhes. Most inkább egy hatalmas bögre kávét szeretnék elfogyasztani.-dünnyögtem.

-Tényleg elég sokat forgolódtál az este.-ölelt át hátulról,miközben én a kávémat készítettem el.-Miért nem tudtál aludni?-nyomott egy apró puszit a nyakamra.

-Igazából nem tudom...-hazudtam. Nagyon jól tudtam hogy a mai találkozónk miatt nem tudtam normálisan kipihenni magam.-Valószínűleg a munka miatt. Aggódóm amiatt hogy nem tudok péntekig kiötleni valami elfogadható cikket.

-Kedvesem.-ölelt magához Peter még szorosabban.-Annyi mindent tettél már a szerkesztőségért hogy szerintem nem lesz semmi gond abból ha kérsz egy kis haladékot.

-Már másodjára kértem plusz időt Haroldtól.-léptem el Peter mellől majd elindultam az emeletre.-Legutóbb úgy váltunk el hogy most már felmutatok valami használhatót is.

-Talán nem kellene ennyire erőltetned ezt az egészet.-szólt utánam Pet miután elhagytam a helyiséget.

Ugyan már,mit tudhat ő erről?-gondoltam magamban.-Mindig is lenézte az újságírók munkáját,mondván hogy ez nem is számít igazi munkavégzésnek.

A dolgozó szobámba belépve,hangos sóhaj hagyta el a szám. Leraktam az asztalra a kávés bögrém,majd a szobát kezdtem pásztázni. Talán ráférne erre a helyre egy kis átalakítás,könyveltem el magamban.

Telefonomra érkező értesítésre lettem figyelmes. Kezembe vettem a készüléket. Dorothy írt.

-Négy órakor a városi parkban?-állt az üzenetben.

-Ott leszek.-küldtem válaszul,miközben csak mosolyogtam a telefonra.

Na de mégis mit vegyek fel? Tanácstalanul álltam a gardrób szekrény előtt. Végül választásom egy lenge fehér egyberuhára esett.

-Indulok dolgozni.-jelent meg mögöttem Peter. Egy apró csókot lehelt számra,majd távozott is.-Szeretlek.-fordult vissza az ajtóból.

-Én is téged.-mosolyogtam rá. Miután kimondtam,hirtelen összeszorult a szívem. Mégis mit csinálok magammal?-dőltem a szekrénynek,arcom tenyerembe temetve.-Ez még nem jelent semmit.-motyogtam magam elé.-Nem fog semmi olyasmi történni..-fújtam ki hosszasan a levegőt. Legbelül éreztem azt hogy nem kellene találkoznom Dorothyval...de annyira furdalt a kíváncsiság hogy vajon miért kelthette fel az érdeklődésem ez a lány...

Jobbnak láttam ha veszek egy forró fürdőt,hátha attól majd kitisztul egy kicsit a fejem. Öntöttem magamnak egy pohár fehér bort,majd szépen lassan belemásztam a jó meleg fürdővízbe.