párom gyilkosa /befejezett/

9 fejezet

Eljött a cselekvés napja. Egész héten terveztem és kitaláltam a legjobb tervet, hogy hogyan zárjam le a Helen ügyet. Egy üzenetet küldtem neki, hogy ma este vacsorázzunk együtt. Kikötöttem, hogy csak beszélgetni szeretnék semmi többet és hogy mindenféleképpen a fűzős ruháját vegye fel. A vacsorához készülődők, mikor kopognak.

-Ki vagy?

-Méreg. Bemehetek? - kérdezi.

-Persze. Gyere csak. - nyitom ki az ajtót. -Szia. Hogy-hogy itt? - kérdezem meglepve. Senkit sem vártam.

-Biztos vagy benne, hogy sikerülni fog? - érdeklődik a tervem iránt. A tervet elmondtam neki, de a lányhoz fűződő érzéseimet továbbra sem közöltem vele.

-Hát persze- vágom rá magabiztosan.

-Oké. Csak sok sikert akartam kívánni mielőtt lelépsz. - küld felém egy mosolyt.

-Köszönöm. Tudom, hogy sikerülni fog most. -mondom magabiztosan.

-Úgy legyen! Na én megyek is G-nek már biztos szüksége van rám. Szia. -köszön el.

-Szia- köszönök el tőle. Mosolyogva csukom be az ajtót és neki állok a sminkem elkészítéséhez. Már a felével kész vagyok, mikor megint kopognak.

-Ma senki sem hagy békén? - nyitok ajtót. - Szia Bárd! -nézek rá meglepődve.

-Hű de szexi vagy baba! - tátva marad a szája és úgy mér végig, amint meglát.

-Miért jöttél B? - kérdezem kicsit már idegesen.

-Ja. Gondoltam sok sikert kívánok. - mosolyog rám.

-Köszönöm. Mi van, hogy mindenki így aggódik? Eddig senkit sem érdekelt egy küldetésem sikere sem mi történt, hogy ez megváltozott? - nézek rá értetlenül.

-Nem tudom P, de érződik rajtad, hogy máshogy állsz ehhez. - von vállat.

-Honnan tudhatnád te? Alig ismersz. - forgatom a szemeimet.

-Az lehet, de beszélgettünk Méreggel és ő mondta. -nem is tudja, hogy ezzel elárulta magát.

-Hm...- elgondolkoztató. - Valami más?

-Nem nincs. Megyek is. Nem tartalak fel.

-Azt megköszönöm.

-Szia! - köszönünk el egymástól.

Befejezem a sminkemet és magamhoz veszem az előre kikészített táskám. A lépcsőn megyek le, mikor T jön velem szembe.

-Szexi vagy csajszi- mér végig, mikor meglát.

-Köszönöm- mosolygok rá.

-Hova tartasz ilyen ruhában? - érdeklődik.

-Befejezem azt, amit már rég kellett volna. - mondom.

-Oh értem. Sok sikert. -továbbra is perverzen mosolyog va.

-Köszönöm neked is- rázom a fejem.

-Majd beszélünk. - megy tovább.

-Szia- köszönök el. Nem értem mi van az emberekkel ma. Erik vár az ajtóban.

-Csak nem te is jöttél sok sikert kívánni? - kérdezem tőle, mikor odaérek hozzá.

-Pontosan Penge.

-Miért? - nézek rá kérdőn.

-Mi miért? - néz értetlenül.

-Miért viselkedik így mindenki velem most? -teszem fel a kérdést, amirre még mindig nem kaptam választ senkitől sem.