párom gyilkosa /befejezett/

4 fejezet

-Penge én a helyedben egy párnapig nem jönnék haza időben- lép be szobámba Méreg ezekkel a szavakkal.

-Miért is? - nézek fel rá laptobomból.

-K visszajött- válaszolja.

-Jajj neee. - már csak ez hiányzott. Egyetlen ellenségem ebben az egész közösségben is hazajön, mikor a munkámat sem tudom rendesen elvégezni. Utálom Kígyót. Szerintem elég beszédes neve van, úgyhogy nem részletezném. -Csak ez hiányzott nekem.

-Megoldjuk, hogy ne kerüljetek egy légtérbe. - Mondja biztatóan, de én már elterültem az ágyamon feladva a reményt. - Penge, néz rám! - úgy teszek, ahogy mondja. - Megoldjuk, oké? - néz rám reménykedve és elhivatottan. Csak bólintok, hogy eljutottak hozzám szavai. Visszamerülök laptopomba. -Min ügyködsz ennyire? - zaklat tovább.

-Na jó. Eddig bírtalak elviselni. Kifelé! - emelem fel a hangom.

-Itt sem vagyok! - egyből vette a lapot, hogy ez nem egy éppen jó alkalom arra, hogy szórakozzon velem. Hál istenek nem kérdezett semmit, miután visszatértem. Békén hagyott egészen eddig, de így, hogy sikerült elküldenem, még egy ideig nem is fogunk beszélni róla. Nem tudom, hogy mit kellenne most kezdenem, ezzel az egésszel. Ez a szombati nap nem telik valami izgalmasan. Egésznapot a szobámban töltöttem. Nagyon reménykedek benne, hogy Kígyó elhúzott már innen- ezekkel a gondolatokkal lépek ki a szobámból. Elég késői időpontot választottam erre, úgyhogy csak nem mászkál már a házban. Remelhetőleg elhúzta innen a csíkot vagy már alszik. A nappaliban vagyok, mikor hangokat hallok a konyhából. Ráadásul nem is akárki hangját K. Nem hiszem el! Ez nem az én napom. Háborgok magamban.

-Még téged is lehet erre látni? - hallom meg hangját mögülem.

-Szeretnél is valamit, vagy csak feltartasz szokásodhoz híven? - fordulok hátra. K az ajtóban áll és pont most csúszik ki mellette a kígyója. Összerezzenek. Az egyetlen dolog, amitől félek. Nem véletlen nem vagyok jóban ezzel a fickóval.

-Nem harap Angyalka, tudod jól. Várjunk csak! Hiába mondom hisz úgy félsz, mint egy nyuszi. - gúnyolódik velem, mint mindig.

-Hagyjál! Nem érdekel mit hordsz itt össze. - fordulnék el, de Angyal megtámad. Rögtön elő húzom pengém és védekezek. - Te megőrültél? -nézek rá a gazdájára.

-Dehogy is- legyint- csak ideje, hogy végre megkapd a megfelelő leckét. - gonoszkodik velem.

-Kösz, de kihagynám. Van más dolgom is, mint már említettem. - mondom. Nem fordulok el, hogy szemmel tudjam tartani.

-Csak hiszed. - és ezzel rám is támad a kígyó. Nem hiszem el, hogy ebbe keveredtem bele már megint. Most azt kell tennem, amit nem szabadna. Szabályt fogok szegni, de az életem fontosabb egy kígyóénál. Addig harcolok vele míg holtan nem végzi vagy gazdája le nem állítja. Nem tudok mást csinálni. Mit fog majd ehhez szólni Erik? Nem lesz boldog ettől. Remélem ez már elég indok lesz arra, hogy kirúgja innen. Nem állok valami jól már egy párszor majdnem megmart, de hál istennek sikerült elkerülnöm. Neszt hallok mögülem és gondolkozás nélkül arra fordulok. M áll az ajtóban. Fellélegzek, hogy végre ide ért és feltűnt neki, hogy nem vagyok a szobámba. Éles fájdalom hasít jobb karomba. Megmart a kígyó.

-Ilyen nics - káromkodok magamba és kitérek az állat elől. Újból támadni próbál.

-Elég legyen ebből! - parancsolja Méreg.

-Miért? Mit teszel különben? - pimaszkodik K. Szúrós tekinteteket kap cserébe.
-Mit szólnál hozzá ha ide hívnám a Főnököt? -kezd el fenyegetőznj.
- Jól van! Gyere Angyal! Amúgy sem volt valami mókás. - távoznak a csúszómászók a szobából.